Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

». szám. 229 javaslat 21. §-a l—3. bekezdéseiben az elemi népiskola negyedik osztálya sikeres elvégzésének igazolására nézve megállapított. À polgári iskola negyedik 'osztálya sikeres elvégzésének igazolása alól a törvényjavaslat felmenteni kívánja azokat, akikre nézve akár állásuknál, akár foglalkozásuknál fogva, akár pedig azért, mivel valamely magasabb iskola vagy tanfolyam elvégzését vagy látogatását vagy magasabb vizsga letételét igazolták, a polgári iskola negyedik osztályának vagy ezzel egyenlő értékű valamely iskolának vagy tanfolyamnak sikeres elvégzése nem kétséges. A törvényjavaslat 28. §-ának 2. bekezdésében erre vonatkozólag foglalt rendelkezések összhangban vannak a törvényjavaslat 21. §-ának utolsó bekezdésében i. ós 3. pont alatt az elemi népiskola negyedik osztálya elvégzésének igazolására nézve megállapított mentességekkel. A 28. §. utolsó bekezdése oly bizottságok szervezésére vonatkozik, amelyek előtt a polgári iskola negyeáik osztályának megfelelő képzettséget igazolni lehet. Minthogy magasabb rendű ismeretek igazolásáról van szó, amely kiválóan s akképzett közegek eldöntését igényli és a bizottság szakképzettsége egyúttal a pártatlanságot is leginkább alkalmas biztosítani, a törvényjavaslat szerint az igazolás a tanintézeteknél alakított bizottságok előtt fog történni. Azokat a tanintézeteket, amelyeknél a polgári iskola negyedik osztályának megfelelő képzettség igazolása céljából bizottság alakul, a vallás- és közoktatásügyi miniszter fogja kijelölni. Annak megállapítását, bogy hol és milyon tanintézeteknél fognak alakulni a szóban lévő bizottságok, azért kellett a vallás- és közoktatásügyi miniszterre bízni, mert egyrészt ezidőszerint megközelítőleg sem lehet előrelátni a jelentkezők számát, másrészt esetrőlesetre kíván megfontolást az, hogy valamely tanintézetre vagy a tanintézetek valamelyik csoportjára ezen államjogi szempontból nagyjelentőségű feladatot rá lehet-e ruházni. A bizottság szervezetének megállapítását hasonlókép a vallás- és közoktatásügyi miniszterre bízza a rendelet, mivel az itt szóbajövő intézeteknek különbözősége mellett egységes szabályozás nem lesz lehetséges és emellett a törvényben való szabályozásnak még az is akadálya,, hogy a leányiskoláknak a tanügyi szervezetben való elhelyezkedését még nem lehet véglegesnek tekinteni. A 29. §-h>z. Jóllehet a törvényjavaslat — a 12. §-hoz fűzött indokolásban kifejtett okból — a hao isvg jogcímének nem tette kellékévé azt, hogy az özvegy részére férje után nyugdíj Vagy más ellátás utaltassék ki, illetve nyugdíjigény állapíttassák meg, mégis az a körülmény, hogy a hadiözvegyek meghalt férjük ntán általában nyugdíjban részesülnek, amelyet rendszerint a katonai hatóság állapít meg, igen alkalmas módot nyújt arra, hogy a hadiözvegyek a választók névjegyzékébe hivatalos adatok alapján felvehetők legyenek. A katonai hatóságok a törvényjavaslat szerint közölni fogják a községi elöljárósággal (városi tanács) azoknak a nevét és személyi adatait, akik az 1914. évben kezdődött háború következtében hősi halált haltak, ha az illetők után a katonai hatóság rendelkezésére álló adatok szerint özvegy maradt és ennek a meghalttól — a halál időpontjában életben levő — törvényes (törvényesített) gyermeke származott. A községi elöljáróságnak a katonai hatóságoktól származó ezen közléseken felül számos más forrásból is tudomása lehet azokról a körülményekről, amelyek alapul szolgálnak arra, hogy valaki a szóbanlevő jogcímen a választók névjegyzékébe felvétessék.