Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

214 L605. szám. NEGYEDIK FEJEZET. A választójog kellékeinek igazolása. A törvényjavaslat a választójog kellékeinek igazolására vonatkozó szabá­lyokat külön fejezetben összefoglalva, közvetlenül az anyagi választójog sza­bályait követő sorrendben adja és ezzel eltér az 1913 : XIV. t.-cikk rendszeré­től, mivel az idézett t.-cikk a basonló tárgyú szabályokat a választók név­jegyzékéről szóló Negyedik Fejezetbe olvasztotta be. A törvényjavaslat által elfogadott rendszert az a szempont igazolja, hogy a választójog kellékeinek igazolási módja a legszorosabban egészíti ki a választójog anyagi szabályait, amennyiben elsősorban az igazolási niöd helyes megállapításától függ, hogy az i tsztoi jogcímek az életben mily mértékben érvényesülnek. A törvényjavaslat «• fejezetében foglalt rendelkezések annak a szem előtt tartásával állapíttattak meg. hogy a névjegyzékekbe való felvétel hivatalból, Jos nyomozás alapján történik (Hetedik Fejezet) és így a kellék iga­zolására lehetőleg Oly igazolási módokat kellett megszabni, amelyeknél az adatok hivatali-ól. az érdekeltek közreműködése nélkül is rendelkezésre álla­nak vagy bei k. A 19. §-ho*. A 19. §. a választójog általános kellékei közül az életkor és a magyar állampolgárság kellékeinek igazolásáról rendelkezik. A törvényjavaslatnak az életkor igazolására vonatkozó rendelkezései egészben véve megegyeznek az 1913: XIV. t.-c. 48. $-ában foglalt hasonló tárgyú len» h-Ikezésekkel. A magyar áUampölgárság igazolásáról sem az 1874 : XXXIII. t.-cikk, sem az 1913 : XIV. t.-eikk nem tartalmazott rendelkezést, jóllehet e kellék mindkét tepelt. Ennek következménye az volt, hogy, miként az ál­talános indokolásban (1. C6. lap) érintettük, az állampolgárság vizsgálása a névjegyzékek összeállításánál a gyakorlatban teljesen elmaradt és nagy számmal kerültek be a névjegyzékekbe idegen állampolgárok is. Kétség­telen, hogy a magyar állampolgárság igazolását minden esetben megkívánni, >n túlmenő oly rendelkezés voína, amely mind a választókra, mind küldöttségekre aránytalanul súlyos terhet jelentene. Az állam­polgárság igazolása ugyanis az állampolgárokról vezetett hatósági nyilván­tartás hiányában az érdekeltekre nézve igen sokszor rendkívüli nehézséggel jar. di -etek túlnyomó részében felesleges is, mert a magyar állam­polgárság legtöbbször bizonyé-. Nem lehet azonban eltekinteni az állam­polgárság igazolásának inegkivánásától azokban az esetekben, amikor a magyar állampolgárság igazolására nézve kétség merül fel. Ily kétség áll fenn mind­azokra nézve, akik a magyar szent korona országainak területén kívül szü­lettek. A törvényjavaslat ez okból elrendeli, hogy a most említett személyekre nézve a magyar állampolgárság igazolását minden esetben meg kell kívánni. E rendelkezést kiegészíti a törvényjavaslat 51. sj-ában toglalt az a rendel­kezés, hogy a választók névjegyzékében fel kell tüntetni a születési helyet is, amely rendelkezés viszont összefüggésben áll az 54. §. azon szabályával, hogy az összeírás előkészítése céljából teendő vallomásnak a születési helyet is tartalmaznia kell. A törvényjavaslatnak e szabályai alkalmasak lesznek

Next

/
Thumbnails
Contents