Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

1005. szám. 14* tályát 9 törvényhatósági jogú városban és 11 vármegyében, — több, mint 70%-a 16 törvényhatósági jogú városban és 26 vármegyében, — több, mint 60°/,)-a 23 törvényhatósági jogú városban és 34 vármegyében. Ha már most az írni-olvasni tudók számát Összehasonlítjuk a n égy elemi osztályt elvégzettek számával, a következő eredményeket kapjuk : az 1910. évi népszámlálási adatok szerint a 24 éven felül levő írni-olvasni tudó magyar állampolgár férfinépesség lélekszáma 3,019.027, - a négy elemi népiskolai osztályt végzetteké pedig 2,624.995. A kettő között a különbség tehát csekély, mindössze 394 032. vagyis átlag 1307o. EÍ a különbözet természetesen törvényhatóságok szerint változik. Egyes törvényhatóságokban, ott, ahol a gyermekek legalább négy osztályt jártak végig, kisebb, másutt, ahol már elébb otthagyták az iskolát és csak írni-olvasni tanultak meg, nagyobb. Sopron városában például a 24 éven felül levő férfiak között az irniolvasni tudók százaléka 97 7, a négy elemit végzetteké pedig 950 : a különbözet tehát mindössze 2*7*/o. Budapesten az írni-olvasni tudók arányszáma 95'87o, a négy elemit végzetteké pedig 91*6% : a különbözet tehát mindössze 4*2%, A vármegyék közül Mosonban az írni-olvasni tudók arányszáma 9237,, a négy elemit végzetteké 88-07,. ; a különbözet tehát mindössze 437.. Sopron vármegyében az írni-olvasni tudók arányszáma 92-l°/o, a négy elemit végzetteké pedig S8°/o, a különbözet mindössze 4*1% Veszprém megyében az írni-olvasni tudók számaránya 87*5%, a négy elemit végzetteké pedig 83*37..; a különbözet tehát mindössze 4-27... Amint látjuk, egyes törvényhatóságokban már az elemi népiskola 4. osztályának elvégzéséhez kötött választójog is általános választójogot jelent. Az írás-olvasás tudásához kötött kisegítő jogcímeket azonban éppen azért kellett felvenni, hogy a választójog ott is általánossá váljék, ahol a négy elemit végzettek és az írni olvasni tudók száma között nagyobb a különbözet. Képiskoláink ügyének örvendetes fejlődésével egyre több lesz azoknak a választóknak a száma, akik az elemi népiskola 4. osztályának sikeres elvégzése jogcímén jutnak választójoghoz. Az alábbi 13 számú táblázat a népességnek és az elemi népoktatásnak 873/30 —1910 ll-ig való fejlődését tünteti fel: 13, sz. A népessé, az e'etui népoktatás és az állami elemi népoktatás fejlődése 1879/80 tői 1910/lMg Magyarországon, Népesség Elemi iskola Elemi iskolai tanitó bv Népesség tv összesen állami összesen állami bv Népesség tv összesen zes t °/o összesen összes ! 8

/a H80 13,74y.003 1879/80 15.65y i4* 16 20.720 410 20 1910 18,264.í>33 1910/11 16.530 2.Ü06 176 32.609 7.687 23-6 szaporodás 18*0— J 010 szám 4.514.U30 szaporodás szám 871 SA 11.889 7.277 szaporodás 18*0— J 010 V« 328 szaporodás '/•> 56 l.Odl 07-4 1.775 A 13. s/.. táblázat adataiból kitűnik bogy míg 1880 -1910-ig a népesség 13,749.603-ról 13,264.5J3-ra emelkedett, vagyis 4,514.930-cal, azaz