Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
138 1605. szám. választójogot a betöltött 24. életévhez tűzi. Ez alól csak egy kivételt ismer : azoknak, akik azon az alapon nyernek választójogot, hogy vitézségi érem tulajdonosai, vagy a Károly-csapatkeresztet elnyerték, életkorukra való tekintet nélkül ad választójogot. Az 1913. évi XIV. t.-c. a választójog általános kellékei közé sorolja az állandó lakóhely igazolását is. kimondván, hogy »a választójogosultsághoz megkívánt állandó lakhelye annak van, aki e törvény hatályosságának területén legalább egy év óta ugyanegy községben lakik, vagy lakással bír. Az, iki a választójogot megszerezte, ezt az állandó lakóhely kellékének hiánya miatt abban az esetben sem veszti el, ha lakását egy éven belül egy izben más községbe helyezi át«. (1. és 3 §.) Ezek után a törvény felsorolja azokat, akiknél kivételképen bármily rövid ideig tartó lakás elegendő a választójogosultsághoz. E kivételek számát Tisza István gróf megszaporítani kívánta, mert 11*17. június 2-án tartott beszédében kijelentette: »Az ipari állandó munkásokra nézve BI kívánjuk ejteni a domicilium kellékét.« Ilyen körülmények között alig lehet n.ár jelentősége az egy évi, vagy h Ívesebben félévi domicilium kikötésének. Kiterjedt választójog mellett ugyanis az alkalmazottak és munkások tömegeinél kivételt kellene tennünk, tehát épen azokat mentenők tela domicilium kellékének igazolása alól, akik lakóhelyüket változtatják. Mar most viszont alig volna indokolható, hogy épen azoktól követeljük neu az egy évi \ agy fél évi domicilium kimutatását, akiknél ez a kellók amúgy is okvetlenül íenforog. Az 1913. évi XIV. törvénycikk javaslatához tolt Statisztikai Melléklet 6. oldalán levő táblázat adatai szerint4,251.348 huszonnégy éven felül levő magyar állampolgár férfinépességből csak 197.874 olyan találtatott, aki egy évnél rövidebb idő óta laknék egy helyben, holott 3,789.385 olyan, aki legalább 3 év óta lakott egy helyben. E számok mellett nem szorulna bővebb indokolásra a domicilium kellékének elejtése. De még éhez hozzátehetjük, hogy a választói névjegyzékek készítésónok nálunk szo ilat Bzerint is fenrartott módja kizárja azt, hogy a valóságban nagyobb számmal szavazhassanak olyanok, akik legalább egy év óta nem laknak az illető választókerületben vagy szavazókörben. A névjegyzékek készítése egy evet vesz igénybe és a következő évre érvényes. A válaszidején tehát rendszerint csak az szavazhat, aki ezen egy év eltelte után is még helyben lakik. Azok számára, akik időközben más kerületekbe kölbek, a távolság fizikailag a minimumra csökkenti le a szavazás lehetőséget A domiciliumnak csak azokban a választójogi rendszerekben lehet jelentősége, ahol a választói névjegyzékek a választások előtt közvetlenül néhám ppal készülnek. Az 1874. évi XXXIII. t -c. nem ismerte az egyévi vagy félévi domicilinm kellékét. Kétségtelen, hogy a domiciliumnak jogosultsága van a törvényhatósági és községi választásoknál, ahol a választójog gyakorlásához tényleg szükségesnek látszik a helyi közösséggel való állandó kapcsolat. Az országos választójog terén javaslatunk visszatér az 1874 évi XXXIII. t.-c. rendszeréhez. Pótolni fogja eszeiint a domicilium kikötését a választók összeírására vonatkozó az a rendelkezés, amely az 1874. évi XXXIII t.-c. 38. $ ának megfelelően kimondja, hogy a választót abban a szavazókörben kell a névjegyzékbe tel venni, melyben rendes lakóhelye van így az átutazókat vagy íendea lakóhely nélkül szűkölködő elemeket a választók sorából amúgy is kizárjuk. Me^ ehetjük meg, hogy a domicilium kellékének t< i
