Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
13-2 160Ô. szám. egyenesen azzal a célzattal írta meg, hog} r hatással legj r en a francia nemzet• gyűlésre, — sűrű érintkezésben állott nemcsak a franciákkal, akik a nagy forradalom idején tiszteletből a »citoyen« címet adománj^ozták neki, hanem amerikai írókkal és politikusokkal is. Nem állapítható meg, de nem lehetetlen tehát, hogy az ő tanításainak nyomait látjuk a francia direktóriumi alkotmányban és egyes amerikai államok választójogi törvényeiben. Bentham tanításait tovább fejlesztette tanítványa, az angol tudományos radikalizmus kiemelkedő alakja, John Stuart Mill, az 1867. évi Reform Bili előtt megjelent munkájában. (Consideration on Representative Governement. 1861. Magyar kiadása: A képviseleti kormány. Ford. Jánosi Ferenc.) Mill az arányos képviselet és az általános választójog alapján áll, amelyet ő már a nőkre is ki akart terjeszteni, amíg Bentham még azt írta: »Senkisem gondol arra, hogy a gyermek, aki épen csak hogy megtanulta a beszédet. kvaszon, és ugy látszik, senkisem gondol arra. hogy a nőknek szavazatuk legyen.« (Id. m. 559. 1) Mill a választójog gyakorlásához feltétlenül megköveteli az írás-olvasás tudását: »Én teljesen megengedhetetlennek tartom, hogy egy írni-olvasni, és hozzáteszem, hogy számolni nem tudó ember a szavazásban részt vegyen. Ha a társadalom nem teljesítette kötelességét azzal, hogy mindenkit reásegít ennyi ismeretre, akkor szigorú a kizárás, de e szigorúságot méltányolni kell. Ha a társadalom elhanyagolta két ünnepélyes kötelességének teljesítését, a legfontosabbat és legjelentékenyebbet kell először teljesítenie : az oktatásnak kell az általános választójogot megelőzni.« (Id. m. 167 — 168. 1) Az angol tudományos radikalizmus által így megalapozott »kulturdemokráciának« program mj át néhány szóba foglalja a belga Émile Laveleye: »A tudomány forrása minden közgazdasági jóllétnek és minden katonai hatalomnak, és a népoktatás az alapja minden észszerű demokráciának.« (Essay sur les formes du gouvernement dans les sociétés modernes. 187:2 Magyar kiadás: Kormányformák az újkori társadalmakban. Ford. Tóth Lőrinc. 107. 1). Ez az az eszmekor, amelyben Kossuth Lajos tanításai és Schwarcz Gyula ai is mozognak. Az írás-olvasás tudásának terjedéséről közölt adatok kétségtelenné teszik, hogy nálunk az írás-olvasás tudásához kötött választójog egyenlő értékű az automatikusan, a törvény és a természetes fejlődés erejéből fokozatosan életbe lépő általános választójoggal. E rendszer hatása alatt a választójog és a kultúra kölcsönösen előreviszik egymás ügyét. A kultúra terjedésével szaporodik a választók száma ; a választójog pedig, midőn a törvény általános feltételként az írás-olva tndásához köti i az elemi népiskola 4. osztályának sikeres elvégzésé•zt«»jogot tűz, szaporítja az írni-olvasni tudók és az elemi ismereteket elsajátítok számit Már az 1913. évi XIV. t.-c. megalkotása után — amely az analfabéták 40 koronás adócenzusától és az 1913. évi névjegyzékbe tél vett analfabéták személyhez és helyhez kötött választójogától eltekintve minden választótól legalább is az írás-olvasás tudásának igazolását követeli meg, — észrevehető volt a hatás: a ttlnőttek oktatásának bizonyos lendülete. Az írás-olvasás tudásához, mint általános kellékhez és az elemi népiskola 4 osztályának elvégzéséhez, mint alapvető fojogcímhez kötött választójog minden irányt, minden pártot, amely a nép körében akarja terjeszteni elveit, arra kényszerít, hogy a nép oktatásában és felvilágositá ban k- t maga erejét. De javaslatunk rendszere szerint az állam nem óhajtja e kuiturfeladat elvégzését csak egyesek vagy pártok tevékenységére
