Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

130 1605. szám. 1910-ben a férfinépességben az egyes korcsoportok között következő volt az analfabéták arányszáma : a 70 éven felül levők között 51-4%, a 60—69 évesek között 42-17,, az 50—59 » 36-3%, 10-49 » 29-27 , a 30—39 . 21 0%, .i 20-29 » » 18S7 , a 15 - 19 » » 17 87 , a 12-14 •> 15-17. Tehát a 12 éven télül levő férfinépességben az analfabéták arányszáma 25-47 volt. Termés: hogy a lakosságnak életkorra idősebb réterei. amelyekben az analfabéták arányszáma nagy, idővel elfogynak és ezek helyébe a fiatalabb korcsoportok lépnek, amelyekben az analfabéták arányszáma jelentékenyen kisebb, úgy, hogy az analfabéták aránya a férfinépességben folytonosan csökken. A választójog szempontjából különösen javult a helyzet évről-évre az 1910. éta eltelt 7 év alatt, mert azok, akik 19l0-ben 12 — 14 évesek voltak, ma 19—21 évesek, akik 1910-ben 15-19 évesek voltak, ma 22 — 26 évesek, stb., tehát ezek ma már belekerültek a választói életkorba. Az analfabétáknak korcsoportok szerint való szemlélete önmagában is mutatja, hogy az írni-olvasni tudók száma szakadatlanul emelkedik. Éhez azonban még hozzájárult egyéb körülmén}' is. 1913. óta erősebben kezdett fejlődni a felnőttek oktatása is. különösen írásra és olvasásra tanító tanfolyamok alakultak. Az Országos Közművelődési Tanács kimutatásai szerint, egyedü az általa rendezett tanfolyamokon 1910. óta 85.000-en^ tanultak meg írni és olvadni, pedig ezenkívül még több ilyen tanfolyam végezte az oktatás munkáját, amelyek kimutatásait nem ismerjük. De mint az írás olvasás terjesztésének tényezője, lép fel a hadsereg intézménye is. Már az 1910. évi népszámlálás adatai szerint is a katonák között, figyelmen kívül hagyva u tál a tiszteket és a csendőrséget, az analfabéták arányszáma csak 12 6° 0 volt. A háborúban pedig a hadsereg az oktatásnak ezt a munkáját valószínűleg a nép széles rétegeire kiterjedően végezhette el. >szefoglalva mindezeket, úgy véljük, hogy újabb népszámlálási adatok nélkül is nyugodtan állíthatjuk, hogy ma a 24 éven felül levő férfilakosságnak legalább 75°.o a ír és olvas. Az olyan választójog pedig, amely — nem is szólva itt egyelőre sem a régi jogon szavazókról, sem a 24 éven alul levők személyhez kötött választójogáról — a választői életkorban lévő férfilakosság háromnegyed részét csekély kivétellel nyomban választójoggal ruházza fel és esztendőről-esztendőre lehetővé teszi e szám szaporodását, joggal nevezhető általános választójognak. Az írás-olvasás tudásának elt> -e ma olyan tokon van hazánkban, hogy ma a vála>ztójog általános kellékéül megtenni már lehet, de még nem felesleg« Franciaország általános választójogában például az írás olvasás kikötésének alig lehet értelme, midőn 1910-ben a 2ő éven felül levő férfiak fxözört csak 11-7' = volt in Viszont Bulgária nem alkothatott e/.en az alapon álfa választójogot, amidőn l'.UO-ben a 15 éven felül levő férfilakosság-