Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
126 1605. >zám. Láttuk, hogy 1848. óta nemzetünknek nem volt igazi választójogi reformja, sőt az 1874. évi törvény visszaesést jelentett. 69 esztendővel az első nagy jogkiterjesztő reform "után, ma, midőn körülöttünk még nagyobb viharok között és nagyobb mértékben mint 1848-ban, átalakul Európa, a jogkiterjesztés útján bátor lépéssel kell előre haladnunk, amely megfelel az 1848-íki törvények szellemének : reá kell lépnünk az általános választójog ösvényéi«'. Ha igaz is, hogy minden nemzet a maga sajátosságai és szükségességei szerint alkot magának törvényt, az is bizonyos, hogy egyetlen nemzet sem szakadhat el a világtól. 184S-ban belekapcsolódtunk az európai alkotmányod demokráciába. Azóta pedig választójogunkkal messze elmaradtunk olyan. népek mögött, melyeket egykor megelőztünk. Ma nincs már értelme azoknak a vitáknak, amelyeket Locke és Rousseau tanainak elismerésével vagy megeátölásával folytattak : vájjon természetes jog-e a választójog, vagy nem az. Az élet elsöpörte ezeket a vitákat, elintézte maga ezt a kérdőt, es a tiszta altalános választójog rendszere hódító útban végigvonult Európán. Áltagos és egyenlő a választójog Ausztriában, a német birodalmi választásoknál, Bulgáriában, Franciaországban. Spanyolországban, Svájcban, (íörögországban, Svédországban, Norvégiában, Dániában és Hollandiában; bár a kiválasztás alapján, de megközelítik az általános választójogot Anglia, Törökország, Olaszország. A szűk körű választójognak egyetlen menedéke ^Magyarország. A háború tanulságai és a jövő nagy feladatai egyaránt megkövetelik r 'hogy a jogkiterjesztés immár nálunk is gyökeres és általános legyen. A háborúban az ország életét, harcmezőn, termőföldeken és műhelyekben, az egész' magyar nép védte meg. És a háborúnak megvan nevelő, oktató« hatása is. Minden katona és minden termelő munkás érzi, hogy az állam létének tentartásához ő is hozzájárul és az állam életének részese ő is. A fronton küzdők napról-napra önálló kezdeményezést látnak vagy végeznek. A katonai igalat maga is fegyelmező és nevelő hatású. Azok pedig, akik itthon vannak, átveszik es áttekintik mások munkakörét és valamennyien eddig nem ismert feladatoknak és gondoknak nyomása alatt komolyodnak meg. A háborús : nehézségei szükségessé tették az állam tevékenységének sok tekintetben újabb intézményekkel való kiegészítés ez a szervező munka, mely az államnak eddig ismeretlen életműködését tárja tel. mindenkinek szemer.ára és mindenki közreműködésével történik. A modern állam élete ilyen feltártan még sohasem volt az emberek előtt: az állani belép mindenkinek a mindenki közvetlenül látja és érzi védő. rendező, vezető hatalmát. A falusi nép eddig nem ismert mértékben és tömegben mozdult ki helyéből, az emberek soha helyüket annyira nem változtatták, ennyi világot be nem jártak, annyi újat nem tapasztaltak. Ez az állampolgári öntudattal bíró, felelősebb, az államot ismerő, nagyobb látókörű népesség képes arra, hogy mint választó, végre szóhoz jusson az ország politikai életében. A feladatok bősége, melyeket a háború halmozott az államra, ma inkább, mint valaha, sürgeti, hogy megoldásukhoz a magyar népben rejlő minden erő hozzájárulhasson. De a háború után következő korszak komoly pénzügyi áldozatokat is fog követelni. Egy szűkkörü választójog alapján összeülő képviselőháznak nem lenne sem kezdeményező ereje az alkotások megindításához, m pedig erkölcsi jogosultsága a súlyos pénzügyi terhek megszavazására. Az a nép, amely í esen és munkájával megvédte és fentartotta a hazát alkotmányát, joggal megkövetelheti, hogy az alkotmányos jogok részesévé
