Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

I 1605. szám. 119 Hátra vannak még ezen felül azok, akik az 1915/16. évi névjegyzékbe felvett 985.254 régi jogos közül valószínűségi számitás szerint a U. elemi népiskolai osztályt elvégezték.*) Ezeknek száma: 457.000. Ezt hozzáadva a fentebb kimutatott 231.776-hoz, összesen 688.770 hat elemit végzett választó juthatott az 1915 16 névjegyzékbe Ezzel szemben (I. áz 1913. évi XIV. t -c. Statiszt. melléklete 14. lap): 6 elemi végzettséggel bir 872 575 8 középiskolai osztállyal 118.741 6 középiskolai osztállyal 23.273 4 középiskolai osztállyal 62.269 vagyis összesei! . . . 1,076 858 30 éven felüli férfi bír legalább 0 elemi népiskolai osztályú végzettséggel. A különbség ezek közölt és azon 30 éven felül levő férfiak között, akik a 6. elemi iskolai végzettség és más kellékek alapján az 1915/16. évi névjegyzékbe tényleg bejutottak (688 776) = 388.082. Bejutott tehát a névjegyzékbe a legalább 6 elemi iskolai végzettséggel bíró 30 éven felüli férfiakból körülbelül 64" ... és kimaradt 36° o Ezen BZámítás szerint tehát a 6. elemi népiskolai osztályt végzett magyar állampolgár férfinépességnek jelentékeny része (hozzávetőleges 36°/o-a) az 1915 16. évi választók névjegyzékéből kimara it. mert az 1913. évi XIV. t.-c. az általa felvett, aránylag igén magas értelmi cenzus mellett a választójogosaltság elnyerésének előfeltételéül még egyéb különös kellékek igazolásét is megkívánta. De nemcsak ez volt az oka annak, hogy a választók összeirt száma jóval kevesebb lett annál, amennyit az 1913 évi XIV. t.-c. várt, hanem az, hogy sokan, akik a statisztikában mint 6 elemit végzettek szerepelnek, ezt a végzettségüket nem tudták igazolni s csak mint egyéb írni-olvasni tudók, már jóval megszorítóbb jogcímeken kerülhettek be. Bizonyítja ezt az, hogy míg a törvényjavaslat által felsorolt jogcímeken a 6 elemit végzettek közül 473 491 új választónak kellett volna bekerülni, addig tényleg c*ak 149 794 került be; s míg az egyéb írni-olvasni tudók közül a törvényjavaslat 270.159 új választóra számított, tényleg jóval több, 3;»1 323 lett választó a 6 elemit nem végzettek közül: világos tehát, hogy sokan nem a 6 elemi eh címén, hanem általában az írni-olvasni tndás címén lettek választókk minthogy az utóbbi tójogcím mellett a további korlátozó jogcímek jóval erősebbek, jórészük ez utóbbi mérteket nem ütvén meg. kiesett a választók sorából. További oka annak, hogy az 19l3. évi XIV. t.-c. nem hozta me megjósolt eredményeket, a választók összeírásának hiányos szabályozási Minthogy a törvény, amint már kitejtettük, bonyolult jogcímeket állapított meg, hiába mondotta ki a 44 §-ban, hogy »a választónak a névjegyzékbe való felvétele és a névjt»gyzékből való kihagyása a rendelkezésre álló hivatalos adatok felhasználásával hivatalból, amennyiben pedig hivatalos adatok nem állanak rendelkezésre, az érdekeltek jelentkezése és az általuk szolgáltatott adatok alapján történik«. Arról, hogy ki végezte az elemi népiskola 6. osztályát, ki tud írni és olvasni, ^i van valamely iparüzlet vagy vállalat körében az utolsó 5 évi időtartamon belül 3 éven át ngvanegy ipari munkanemben alkalmazva, ki van ugyanannál a munkaadónál bármely foglalkozás körében 3 vagy 5 év óta alkalmazva, nyilvánkönyveket nem vezetnek. Az 51. $. kirégi jogos közül 30 éven felül levő 911.000. ezek közül analfabéta körülbelül 150.000, írni-olvasni tud körülbelül 761.000. Ez utóbbiaknak hozzávetőleg ßOVo-a végzett 6 elemit A választók összeírásának hiányossága az 1913 évi XIV. t. o. szerint