Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
116 1605. szám. szemben s ez utóbbiak 2l'6°/o-át tennék az összes választóknak. Valójában <i választók fiatalabb korosztálya ,ak ily aranya nem lehet aggályos, s a társadalmi haladás szempontjából csak kívánatos lehet a választóközönség l / 5 részének fiatalabb lendülete, melyet bőségesen kiegyenlthet a választók másik ének megáJlapodottabb érettsége. Az 1913. évi XIV. t.-c. a 30 éves korhatár megállapításán kívü! azzal is korlátuzza a választójogot, hogy alig állapít meg tiszta jogcímet, azaz olyant, amely más jogcím igazolásával bonyolított és megszorított ne volna. A törvényben a választójogosultságnak mindössze a következő tiszta jogcímei vannak: az L913. évre érvényes névjegyzékbe jogerősen Felvett választóknak személyhez kötött joga \'2. §.), a magasabb értelmiségűek választójoga (4. §.), végül az analfabéták 40 koronás egyenes állami adóeenzusho'. ! választójoga 7. §). Ezek közű) a jogcímek közül csakis az 19 i névjegyzéken alapuló 12. ^ az erősebben ható. mert ezen a jogcímen az 1015 |6. évi névjegyzékbe 985 254 választót vettek fel; magasabb értelmiség alapján azonban mindössze 81.982-őt, az iraf-olvasni nem tudók 40 komnás egyenes állami adócenzusa alapján pedig összesen 18.650 választót. Az 1913. évi XIV. t.c <">sszes többi választói jogcímei bonyolultak etettek). Az 1013. évi XIV. t.-c 5. §-a az elemi népiskola 6 osztályának sikeres eh' : veszi fel a választójogosultság általános alapjául, de megszorító hatású az, hogy ezen az alapon senkinek sem ad választójogot, hacsak a hatodik osztály elv« i felül még 'bizonyos különös kellékek valamelyikének meg nem felel. Ilyen különös kellékeket az 5. §. öt pontban általánosságban véve hetet sorol fel. A törvény 0 §-a pedig az írni-olvasni tudáshoz köti a választójogosultságot, de az írni-olvasni tudás f« [tételéhez bonyolult és megszorító kellékeket fűz. Az önálló mezőgazdák tekintetében jogfosztó hatású a szakasz 1. pontjában foglalt rendelkezés, amely a választó jogosultság alapjául, szemben a régi egynegyed úrbéri telekkel, 20 koronás egyenes állami adócenzust állapít meg. A munkások szempontjából erős korlátozás ugyanezen szakasz .'3. a) pontjában a jogosultság kellékéül megállapított az a kikötés, hogy az ipari üzlet vagy vállalat körében az alkalmazottnak — hacsak tanonc nem volt és a tanviszony befejeztével az ipartágtól bizonyítványt nem kapott az utolsó öt évi időtartamon belül akár egyfolytában, akár megszakításokkal legalább három éven át ugyan* gy ipari munkanemben szakmában) kellett dolgoznia. És hasonlóan megszorító hatású a c) pont azon kikötése, hogy annak az alkalmazottnak, aki az előbbi körülírás alá nem esik és nem is östermelési vezetőmunkás vagy felügyelő. ugyanannál a munkaadónál bármely foglalkozás körében legalább öt év ói a kell állandóan alkalmazva lennie. Hogy az ipari munkások választójogát az 1913. évi XIV. t.-c nem tudta helyesen megoldani, ct Tüza István gróf is elismerte a képviselőházban 1917. július 12-én tartott beszédében. Az ipari munkásokról szólva, a következőket jelentette ki: »Ebben a tekintetben a törvény nem vált be. Ismételten kijelentem, hogy a/t a ami szemünk előtt lebegett, hogy körülbelül 224 000 ipari munkásszavazat jöjjön be, nem értük el, hogv az ipari munkásszavazatok nem 224.000-en, hanem e^ak mintegy 100.000-en jöttek be az 1916-iki névjegyzékbe.« Az 1913. évi XIV. t -• n rendelkezései közül, melyek szükségképen megszorítják a választ- a 80 éves korhatár mellett leginkább kiemelkedő, hogy az elemi népiskola hatodik osztályának sikeres ebtette meg alapvető választói jogcímnek A törvény e tekintetben nem vette Bgyelombe a tényleges viszonyokat. A hat elemi osztályt végzett férfin« Bonyolult J ogcímek. Az elemi népiskola «. osztályának elvégzése*
