Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
112 1605. szám. haladja meg az l°/o-ot. Ezt aligha lehet valami jelentős magyar védelemnek nevezrli. Midőn az 1913 évi XIV. t.-c. indokolása ezt a csekély eredményt ennyire kihegyezi, különben is ellentmondásba keveredik önmagával. Hiszen más helyen (71. oldali elitéli az ilyen aprólékos számítgatást. »Határozottan tévedésnek tartom, — mondja — ha nem magyar anyanyelvű polgártársainkat ellenfelekként állítják szembe a magyarsággal. Ellentmond ennek az élet, a tapasztalat. Sok választókerület van ma is, ahol a képviselő választók között alig akad néhány magyar anyanyelvű, mégis minden nemzetiségi ellenzés nélkül a magyar nemzeti politika határozott hívei nyernek mandátumot v Lássuk már most, mint védi meg a 30 éves korhatár a polgári társadalmat. Az 1913. évi XIV. t.-c. indokolása szerint a 30 éves korhatár emeli a választók közt a polgárság arányszámát, szemben a munkásság arányszámával. Az indokolás szerint a 24 éven felül levő írni-olvasni tudó férfiak között a polgári osztály számaránya ,33"7°/o, a munkásosztályé pedig 57 !•" ÍI (a családi kisegítőket és ismeretlen foglalkozásúakat nem számítva) ; ellenben a 30 é Uil levők között ngyanily számítás mellett a polgárság aránya 385° /o, a munkásságé 559" Az indokolásnak ez a számítása nem helyes, mert a munkássághoz számít minden üt holdon aluli birtokost és 20 koronánál kevesebb adót fizető önálló iparost és keieskedőt s figyelmen kívül hagyja a segítő családtagokat. Ha azonban az élet jelenségeivel számolva, a munkásosztályhoz csak a két holdon aluli birtokosokat számítjuk, (aminthogy az 1913. évi XIV. t.-c. statisztikai melléklete más alkalommal, pl. a 16* lapon maga is így számítja), ellenben a két holdnál nagyobb birtokkal bírókat, valamint az önálló iparosokat és kereskedőket a polgársághoz taitozóknak tekintjük s ugyanúgy ezek segítő családtagjait is : egészen más eredményt kapunk. A számitá-okat ennek megfelelően az alábbiakban akként hajtottuk végre, hogy a polgársághoz számítottuk a 2 holdnál több birtokkal bíró földbirtokosokat, a béilőket, ezek segítő családtagjait, a gazdasági, erdészeti tisztviselőket : a bányászat, ipar. k» í eskedelem, hitel önállóit, ezek nagykorú és üzletben foglalkozó fiait, a tisztviselőket, az állami, községi, egyéb köztisztviselőket, diplomásokat, szakképzett tisztviselőket; ós a tőkések, háztulajdonosok közül azokat, kik állami adót fizetnek Ezzel szemben a munkások közt szerepeinek a gazdasági vezető munkások, a gazdasági, erdészeti i mezőgazdasági és erdei munkások; a bányászati, ipari forgalmi mii K, előmunkások, altisztek, munkások: állami szolgák; házi cselédek, napszámosok ; továbbá a polgári elemek közül még a két holdon aluli földdel és házzal bíró kisgazdák, valamint a kistőkések. háztulajdonosok és az egyéb foglalkozásúak közül az állami adót nem fizetők. Az alábbi 2. és 3. sz. táblázat a különböző foglalkozású összes és az írni- lvásni tudó 24, illetőleg BÚ éven felül levő férfiak számát és százalékos megoszlását tünteti fel társadalmi osztályok szerint az említett számítási mód alapján :
