Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
102 1605. szám. amely Kossuth Lajos szerint az 1848. évi re for m alkotások at vezérelte: a gondoskodás arról, hogy »töredék helyett az összes nemzet őrködjék az ország jogai fölött*. A Fej ér váry- kormány felmentése után Wekerle Sándor elnöklete alatt többségi kormány alakult, amely programmjába veszi a választójog reformját, »legalább is olyan széles alapon, mint az előző kormány tervezete« Az 1906. évi május 22 iki trónbeszéd bejelenti a választójog reformját : »Az alkotmányos élet korszerű fejlesztésének szempontjábál legfontosabb feladatát t<»gja képezni kormányunknak, hogy a politikai jogokat a társadalom minden rétegére kiterjesztve, a nemzet egészét vigye be az alkotmány sáncaiba. Evégből készítendi elő az általános szavazati jog szabad gyakorlására vonatkozó javaslatát, úgy a demokratikus eszme korszerű kívánalmainak, valamint a magyar állani nemzeti jellegének megóvása mellett.« 1908. november 11-én terjesztette elő a képviselőházban Amlrássy Gyula gróf belügyminiszter az ors/ággyülési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat az általános választójog elvén épült fel, de azt a többes szavazás segítségével akarta megvalósítani Égy szavazatot ad minden 24 éves magyar állampolgár férfinak, akinek állandó lakása van, ha írni-olvasni tud. Kettős és hármas szavazatot ad bizonyos kategóriáknak, nem követve ebben a belga törvényt hanem a magyar viszonyokat véve alapul. Köz\ etett választójogot kívánt adni az analfabétáknak is, akik megbízott útján általában minden tíz választúra esvén egy megbízott) folytak volna be a választásra. A politikai események azonban ezt a javaslatot is leszorított.!k a napirendről, még mielőtt a bizottsági tárgyaláshoz eljuthatott volna. De ez a javaslat is, a hozzáfűzött értékes statisztikai anyaggal együtt, hozzájárult ahhoz, hogy az általános választójog kérdése az érdeklődés központjába kerüljön, a választási eljárásra vonatkozó részei pedig, amelyek először foglalkoztak gondos részletességgel az eljárás szabályozásával, a jövő alkotásaira is betol vassal voltak. A Wekerle-kormányt 1910. január 19-én gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya váltotta lel. A miniszterelnök 1910. január 24-én adott programmnyilatkozatában a választójog reformjára vonatkozólag ezt a kijelentést Vak annyit kívánok ez alkalommal kijelenteni, hogy e nagy reformot az általam« választójog efve alapján, a plurülitá* mellőzésével^ olykepen veiem galkotundónak, hogy az a magyar állam jellegét, ezer éves történelmének megfelelően ntartsa «it sa.« Az 1910. március 22-én bekövetkezett házfeloszlatást követő választási mozgalmakban már az általános választójog és a választási reform kérse előtérbe nyomul. A választások után az ellenzék minden pártja sürgeti a választójogi reform megalkotását és erre első alkalmul a válaszfelirati \ ítát használják tel. Minden párt válaszfelirati javaslata követeli a választójogi reform sürgős megvalósítását, Justh Gyula beszéde pedig mintegy bejelem /. általános, egyenlő és titkos választójogért meginduló társadalmi akciónak. A véderő javas) at vitáját ugyancsak átszövi az általános választójog kérdése. De a normális parlamenti tárgyalások rendje nem állhatott he! i így gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya az új országgyűlési ciklusban sem jut el tovább, mint a statisztikai anyag egybegyűjtéséig. 1912. április 22-én gróf Khuen-Héderváry kormányát Lukács László kormánya váltja t'e\ A miniszterelnök 1912. április 29-én programmnyilatkozataban a választójogról ezeket mondja: .,Vállaljuk az obligót azért a nyilaik rt, amely az előbbi kormány programmjában a választójog
