Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1306

1306. szám. 65 többletjövedelem származásának kutatását mellőzve, kizárólag csak az adóalanyoknak a háborús idő alatt, illetve a háború dacára fokozódott adóviselési képességére támaszkodik és arra a morális kötelességre, amely megköveleli, hogy mindazok, akik a mostani terhes időkben vagyoni állapotukat javítani képesek voltak, e javítás mértékéhez képest az államnak is áldozzanak. E keretben az úgynevezett illegitim nyereségeknek különleges megadóztatását is mellőznöm kellett a fentebb felhozott indokokon felül még azért is. mert a hadinyeresógek megadóztatásának sem az adó kulcsában, sem a megadóztatás módjában büntető jellege nem lehet. A fentebb megemlített államoknak a hadinyereségek megadóztatása iránt alkotott törvényeiből láthatólag ennek az adónak kivetése és kezelése az illető állam valamely már meglevő adójához simul. A kivetés és kezelés szempontjából mindenesetre lényeges könnyítéseket nyújtó ezt az eljárást helyesnek tartván, a jelen törvényjavaslatban arra törekedtem, hogy annyira, amennyire azt ennek az adónak különleges sajátossága és emellett az eljárás egyszerűsítése engedi, ennek kivetését és kezelését a jövedelemadóhoz és a vállalati adóhoz, illetőleg a bányaadóhoz idomítsam. Megegyezően a külföldi törvényekkel, e javaslatban gazdasági és jogi helyzetüknek megfelelően különböző rendelkezéseket vettem fel egyfelől a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok ós egyletek, másfelől a természetes személyek valamint az adóalanyokként szereplő más jogi személyek tekintetében. Ezek előrebocstása után áttérek a javaslat egyes szakaszainak megokolására. Az 1. §-hoz. Az e szakaszban foglalt rendelkezések a személyes adófizetési kötelezettséget általánosságban határozzák me^. A 2. §-hoz. E szakasz megjelöli részletesen azokat a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat ós egyleteket, amelyek a hadi nyereségadó fizetésére kötelezvók és egyben meghatározza azt az alapot is, amely után az adó e vállalatoknál és egyleteknél kivetendő. Az adó fizetésére kötelezettek közé fel vannak itt véve azok a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok is, amelyek a hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi III. t.-c. vagy az ezt megelőző hasonló tárgyú törvények alapján, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, illetve a bányaadó fizetése alól fel vannak mentve. E rendelkezés felvételét szükségesnek tartom azért, mert az iparfejlesztési törvények által biztosított kedvezmény csak az üzemet terhelő rendes adókra vonatkozhatik, de nem lehet az adómentességnek olyan érvényt tulajdonítani, amely kizárná azt, hogy e vállalatok, ha a háború alatt a rendes nyereségnél nagyobb nyereségre tettek szert, ezután a többlet után éppúgy meg ne adóztassanak, mint más vállalatok. Ugyanez áll egyes különben adóköteles vállalatoknak vagy természetes személyeknek az iparfejlesztési törvények alapján egyébként adómentes bevételeire, illetve jövedelmeire nézve is. Intézkedést tartalmaz továbbá e szakasz azokra a vállalatokra is, nieFőrendi iromány. XXIII. 1910—1915. ü