Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1306

1306. szám. 65 többletjövedelem származásának kutatását mellőzve, kizárólag csak az adó­alanyoknak a háborús idő alatt, illetve a háború dacára fokozódott adóvise­lési képességére támaszkodik és arra a morális kötelességre, amely megköve­leli, hogy mindazok, akik a mostani terhes időkben vagyoni állapotukat javí­tani képesek voltak, e javítás mértékéhez képest az államnak is áldozzanak. E keretben az úgynevezett illegitim nyereségeknek különleges megadóz­tatását is mellőznöm kellett a fentebb felhozott indokokon felül még azért is. mert a hadinyeresógek megadóztatásának sem az adó kulcsában, sem a megadóztatás módjában büntető jellege nem lehet. A fentebb megemlített államoknak a hadinyereségek megadóztatása iránt alkotott törvényeiből láthatólag ennek az adónak kivetése és kezelése az illető állam valamely már meglevő adójához simul. A kivetés és kezelés szempontjából mindenesetre lényeges könnyítéseket nyújtó ezt az eljárást helyesnek tartván, a jelen törvényjavaslatban arra törekedtem, hogy annyira, amennyire azt ennek az adónak különleges sajátossága és emellett az eljá­rás egyszerűsítése engedi, ennek kivetését és kezelését a jövedelemadóhoz és a vállalati adóhoz, illetőleg a bányaadóhoz idomítsam. Megegyezően a külföldi törvényekkel, e javaslatban gazdasági és jogi helyzetüknek megfelelően különböző rendelkezéseket vettem fel egyfelől a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok ós egyletek, másfelől a természe­tes személyek valamint az adóalanyokként szereplő más jogi személyek tekin­tetében. Ezek előrebocstása után áttérek a javaslat egyes szakaszainak megoko­lására. Az 1. §-hoz. Az e szakaszban foglalt rendelkezések a személyes adófizetési kötelezett­séget általánosságban határozzák me^. A 2. §-hoz. E szakasz megjelöli részletesen azokat a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat ós egyleteket, amelyek a hadi nyereségadó fizetésére kötelezvók és egyben meghatározza azt az alapot is, amely után az adó e vállalatoknál és egyleteknél kivetendő. Az adó fizetésére kötelezettek közé fel vannak itt véve azok a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok is, amelyek a hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi III. t.-c. vagy az ezt megelőző hasonló tárgyú törvények alapján, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, illetve a bányaadó fizetése alól fel vannak mentve. E rendelkezés felvételét szükséges­nek tartom azért, mert az iparfejlesztési törvények által biztosított kedvez­mény csak az üzemet terhelő rendes adókra vonatkozhatik, de nem lehet az adómentességnek olyan érvényt tulajdonítani, amely kizárná azt, hogy e vállalatok, ha a háború alatt a rendes nyereségnél nagyobb nyereségre tettek szert, ezután a többlet után éppúgy meg ne adóztassanak, mint más válla­latok. Ugyanez áll egyes különben adóköteles vállalatoknak vagy természetes személyeknek az iparfejlesztési törvények alapján egyébként adómentes be­vételeire, illetve jövedelmeire nézve is. Intézkedést tartalmaz továbbá e szakasz azokra a vállalatokra is, nie­Főrendi iromány. XXIII. 1910—1915. ü

Next

/
Thumbnails
Contents