Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1306
1306. szám. 59 Az adó kulcsa 10°/o, azonban a jövedelemtöbbletből 7.000 koronától 1.000 koronáig csökkenő levonások enged élvez vók, amely levonások összege a jövedelemtöbblet emelkedésével arányban csökken, úgy hogy ez által az adó kulcsában a kisebb jövedelemtöbbleteknél elég rohamos degreszió jelentkezik. A törvény szerint az adó fizetésére kötelezvék a társulatok ós egyletek is. Ezek közül a részvénytársaságok ós a részvényekre alakult betéti társaságok, nemkülönben a befizetett tőkével biró egyéb társulatok és egyletek adókötelezettsége akkor áll be, ha adóköteles jövedelmük a befizetett alaptőke 5°/o-át eléri és ha ez a jövedelem — a részvénytőke százalékában számítva — az 191'2/13., 1913/14. ós 1914/15. évek megfelelő százalékának átlagát meghaladja. E vállalatok adójának kulcsa a többlet után 8°/o-tól 20°/o-ig emelkedik és pedig aszerint, amint az adóköteles jövedelem a részvénytőke 8—20°/o-át eléri, illetve meghaladja. A befizetett tőkével nem biró társulatok és egyletek a természetes személyekkel egyformán adóztatandó]* meg. A pénzügy mi uistert felhatalmazza e törvény az adónak rendkívüli esetekben való mérséklésére, illetve elengedésére is. Jellemző rendelkezése e törvénynek még az is, hogy az adó kötelezettség nem áll be akkor, ha a fél elfogadhatóan igazolja, hogy jövedelmének egy része sem származik az európai háború által keletkezett rendkívüli viszonyokkal kapcsolatos keresetből. Meg kell itt még jegyezni, hogy egy újabb dán törvényjavaslat, mely a fentebb említett 8.000 korona adómentes minimumot 6.000 koronára leszállítja, az adó tételét pedig 10°/o ról 30°/o-ra emeli, továbbá megszünteti azt a kivételt, hogy a nemháborús nyereségtöbblet adómentes, alkotmányos tárgyalás alatt áll. Az 1915. évi június 11-én kelt és a háborús jövedelemszaporulat után fizetendő adóról szóló svéd törvény csakis a háborús helyzettel összefüggésben levő jövedelemszaporulatot veszi adóalapul. E törvény szerint adóköteles az a természetes személy, akinél az 1913, ós 1914. években kivetett jövedelem és vagyonadó alapja a 10.000 koronát elérte és akinek az 1914. és 1915. években, az 1913. ós 1914. évi adójának kivetésénél alapul vett jövedelem átlagával szemben, a háborús állapottal kapcsolatos körülmények folytán több jövedelme volt. Részvénytársaságok mii és kölcsönösségen alapuló banktársulatoknál az adófizetési kötelezettség akkor áll be, ha a nyereség a társaság alaptőkéjének 5°/o-ánál nagyobb ós az 1914 és 1915. években efajta nyereségük az 1913. és 1914. évi adókivetés alapjául szolgáló átlagnyereséget meghaladja. Ha a jövedelemtöbblet nem éri el az 1.000 koronát, az adó nem vethető ki. Az adó százaléka 1.000 koronától 5.000 koronán aluli összegig 12°/o. Ez az adókulcs a többletjövedelemnek előbb 5—5.000, majd 10—10.000 ós végre 20—20.000 koronával emelkedő összegéhez képest mindig 1 /4°/o-kal emelkedik 18°/o-ig, amely maximális kulcsot 320.000 koronát kitevő jövedelemtöbbletnél éri el. Az adót a király, illetve helytartója által külön e célra kinevezett tagokból alakított bizottság veti ki. A törvény büntető rendelkezéseiből ki kell emelni azt, amely szerint, lm a fél vallomást nem ad, felebbezési jogától elesik és emellett az adó 1 /io-ed részének megfelelő pénzbüntetéssel is sújtandó. 8"
