Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1306

54 1306. szám. talék címén, vagy bármely más címen — a tőkevisszafizetést is ideértve — részvényenként, illetőleg üzletrészenként csak oly összeget fizethetnek ki, fcmely összeg nem haladja meg az 1915. év végén, illetve ez után, de az 1916". év vége előtt lejárt üzleti évet megelőző három üzleti év nyereségéből részvényenként, illetőleg üzletrészenként kifizetett legmagasabb évi osztalékot. Ha azonban a fentiek szerint tekintetbe jövő három üzleti év bármelyikében osztalék címén kifizetett legmagasabb összeg nem érné el a befizetett alap­tőke 5°/oát, vagy ha a nyilvános számadásra kötelezett vállalat vag} 7 egylet ezekre az üzleti évekre egyáltalában nem fizetett osztalékot, a hadi üzleti évek nyereségéből az elől« említett címen összesen a befizetett alaptőke 5°/o-ának megfelelő összeg fizethető ki. Az igazgatóság tagjai és az ügyvezető igazgatók, esetleg mások részérc a hadi nyereségadó kivetésének jogerőre emelkedéséig nyereségrészesedés címén kifizethető összeg nem haladhatja meg a fentiek szerint figyelembe veendő három előző üzleti év nyereségéből kifizetett legmagasabb évi nyere­ségrészesedést. A nyereségrészesedés címén kifizethető összeg azonban oly arányban meghaladhatja a fentiek szerint figyelembe veendő három előző üzleti év nyereségéből kifizetett legmagasabb évi nyereségrészesedést, amily arányban az előző bekezdés értelmében osztalék címén kifizethető összeg a fentiek szerint figyelembe veendő három előző üzleti év nyereségéből oszta­lék címén kifizetett legmagasabb összeget meghalad.]'a. A pénzügyi hatóság a vállalat vagy egylet kérésére a fenti összegeknél nagyobb összegek kifizetését megengedheti, amennyiben a vállalat vagy egy­let biztosítékul készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a pénzügyi hatóság által megállapítandó oly összeget tesz le a m. kir. postatakarékpénz­tárnál, az osztrák-magyar banknál, vagy valamely a pénzügyi hatóság jóvá­hagyása mellett a fél által kijelölendő belföldi pénzintézetnél, amely meg­felel a vállalat vagy egylet terhére a jelen törvény alapján ama üzletév végén, amelyre nézve a kifizetés szól, előreláthatólag kirovandó hadi nyereségadó­nak. Ez az összeg azonban a többletként kifizetendő összegnél kisebb nein lehet. A pénzügy minister e rendelkezések tekintetében indokolt esetekben könnyítéseket engedélyezhet. 22. §. Az 1. §. alá eső nyilvános számadásra kötelezett vállalat vagy egylet a hadi nyereségadó kivetésének jogerőre emelkedése és az adó kifizetése előtt csak a pénzügyi hatóság engedélyével oszolhat fel önkéntesen vagy alakulhat át más jogi személlyé. Az engedély nem tagadható meg, lia a liadi nyereségadó kellően biztosíttatik. Vállalkozások átruházása esetén az átvevő szavatol az átadó terhére annak idején kirovandó hadi nyereségadóért, ha az átruházás által az adó­nak az átadótól való behajtása veszélyeztetve lett. 23. §. A külföldi vállalatok adóköteles nyereségtöbbletüknek — kérelmükre a pénzügyi hatóság által megállapítandó — 40°/o-át külön tartalékba tartoz­nak helyezni s ezt készpénzben vagy óvadókkópes értékpapírokban a m. kir. postatakarékpénztárnál, az osztrák-magyar banknál vagy valamely a pénzügyi

Next

/
Thumbnails
Contents