Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1424

1424. szám. 505 ellenségeink a küzdelmet a legnagyobb kin illetlenséggel átvitték a gazda­sági térre is, ami azután részünkről szükségessé tette gazdasági rendünk­nek nagy mértékben való átalakítását Azt, amit rendes viszonyok között maga az élet rendez, jelesül a termelő ós fogyasztó, a kereső és kináló fél közötti forgalom lebonyolítását, igen sok esetben a kormánynak kellett szabá­lyozni azért is, hogy a forgalombahozatal rendszeresen és tervszerűen tör­ténjék, vagyis- hogy az élelmi ós szükségleti cikk oda jusson, ahol arra szük­ség van és azért is, hogy a fogyasztásnál a túlzott igények lehetőleg korlá­tozhatók legyenek. E feladat teljesítésénél nem kis mérvben nehezítette a kormány helyze­tét az a körülmény, hogy a nagyközönség körében makacsul tartotta magát az a feltevés, miszerint készletek bőven vannak, ezeket csak kikutatni ós rendelkezésre kell állítani; úgy hogy a nagyközönséget a szó teljes értel­mében meg kellett győzni arról, hogy feltevése téves, készletünk a leg­szűkösebb mérvben van és hogy az csak feltétlen ós szigorú takarókosság mellett fog fedezetet nyújtani. A kormány a bejelentési kötelezettség kimondásával, a készletek nyilván­tartásával, felkutatásával, a szállítási igazolványoknak, a jegyrendszernek kiterjesztésével, központok megalakításával, az árak felhajtásának megakadá­lyozását célzó rendszabályokkal, az adás-vétel korlátozásával, ármaximálás­sal, ro«|uirálással, vagyis mindama módok és eszközök igénybevételével igye­kezett a bajokat elhárítani, amelyektől eredmény elérhető vagy legalább remélhető volt. Amint ezt az ötödik jelentésben felölelt nagy számú rendelet tanúsítja, a fentebbiek folytán tág körben kellett élni a kormánynak a kivételes hata­lommal a lakosság igényeinek lehető kielógíthetése céljából. Az ide vonat­kozó, rendeletek közül a bizottság első helyen említi fel a minisztériumnak a lakosság óletszükségleti cikkekkel ellátása és az árdrágító visszaélések tárgyá­ban tett intézkedését. Géíja volt e rendeletnek a lakosság ellátását az élelmi­szerek móltányos ára megszabásával biztosítani. E cél érdekében meghatározta a rendelet a közvetlen intézkedésre utalt hatóságok jogkörét. A rendeletbe szigorú büntető határozatok is vétettek fel, mert az e téren előfordult üzel­inekkèl szemben az 1914. augusztus 5-ón 5.600/191.4. È. M. szám alatt kiadott rendelet elég hatályos védelmet nem nyújtott. Amint ez a ministerelnök úr jelentéséből felismerhető, az t9lö. évi gabona­termésnek célszerű felhasználása érdekében az intézkedések már jóval előbb megtörténtek. A jelentés szerint a gabona, és lisztszükségletnek az 1915. évi terméssel leendő fedezbetése érdekében újabb szigorúbb rendeletek adattak ki. A pénzügyőrség a gabona, liszt, dara stb. készletek bejelentésének, kivi­telének ellenőrizésóvel megbízatott, az elrejtett, eltitkolt készletek kikutatása, elkobzása elrendeltetett. Takarókossági szempontból a lisztpazarlás megaka­dályozása végett történtek újabb intézkedések. A közólelmezós érdekéből történt a sörfőző árpakészleteknek, tengeri ter­mékeknek közszükségleti célokra való igénybevétele. A nagyobb termelés érdekében intézkedett a kormány az 1916. évi tavaszi szántás-vetési munkálatok elvégzése érdekében, majd később az 1916. évi termés adásvételének tilalmáról. Kivételes intézkedések történtek az 1916. évi termésre nézve, a tengeri és hüvelyesek ármaximálásával, a kerti és gazdasági magvak forgalombahozatalának szabályozásával valamint a burgonyaár megállapítását illetően tett kiegészítő rendelkezésekkel. Más közszükségleti cikkek tekintetében is kellett a kormánynak a kivéte­Főrendi iromány. XXIII. 1910—1915. 64

Next

/
Thumbnails
Contents