Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1424
1424. szám. 505 ellenségeink a küzdelmet a legnagyobb kin illetlenséggel átvitték a gazdasági térre is, ami azután részünkről szükségessé tette gazdasági rendünknek nagy mértékben való átalakítását Azt, amit rendes viszonyok között maga az élet rendez, jelesül a termelő ós fogyasztó, a kereső és kináló fél közötti forgalom lebonyolítását, igen sok esetben a kormánynak kellett szabályozni azért is, hogy a forgalombahozatal rendszeresen és tervszerűen történjék, vagyis- hogy az élelmi ós szükségleti cikk oda jusson, ahol arra szükség van és azért is, hogy a fogyasztásnál a túlzott igények lehetőleg korlátozhatók legyenek. E feladat teljesítésénél nem kis mérvben nehezítette a kormány helyzetét az a körülmény, hogy a nagyközönség körében makacsul tartotta magát az a feltevés, miszerint készletek bőven vannak, ezeket csak kikutatni ós rendelkezésre kell állítani; úgy hogy a nagyközönséget a szó teljes értelmében meg kellett győzni arról, hogy feltevése téves, készletünk a legszűkösebb mérvben van és hogy az csak feltétlen ós szigorú takarókosság mellett fog fedezetet nyújtani. A kormány a bejelentési kötelezettség kimondásával, a készletek nyilvántartásával, felkutatásával, a szállítási igazolványoknak, a jegyrendszernek kiterjesztésével, központok megalakításával, az árak felhajtásának megakadályozását célzó rendszabályokkal, az adás-vétel korlátozásával, ármaximálással, ro«|uirálással, vagyis mindama módok és eszközök igénybevételével igyekezett a bajokat elhárítani, amelyektől eredmény elérhető vagy legalább remélhető volt. Amint ezt az ötödik jelentésben felölelt nagy számú rendelet tanúsítja, a fentebbiek folytán tág körben kellett élni a kormánynak a kivételes hatalommal a lakosság igényeinek lehető kielógíthetése céljából. Az ide vonatkozó, rendeletek közül a bizottság első helyen említi fel a minisztériumnak a lakosság óletszükségleti cikkekkel ellátása és az árdrágító visszaélések tárgyában tett intézkedését. Géíja volt e rendeletnek a lakosság ellátását az élelmiszerek móltányos ára megszabásával biztosítani. E cél érdekében meghatározta a rendelet a közvetlen intézkedésre utalt hatóságok jogkörét. A rendeletbe szigorú büntető határozatok is vétettek fel, mert az e téren előfordult üzelinekkèl szemben az 1914. augusztus 5-ón 5.600/191.4. È. M. szám alatt kiadott rendelet elég hatályos védelmet nem nyújtott. Amint ez a ministerelnök úr jelentéséből felismerhető, az t9lö. évi gabonatermésnek célszerű felhasználása érdekében az intézkedések már jóval előbb megtörténtek. A jelentés szerint a gabona, és lisztszükségletnek az 1915. évi terméssel leendő fedezbetése érdekében újabb szigorúbb rendeletek adattak ki. A pénzügyőrség a gabona, liszt, dara stb. készletek bejelentésének, kivitelének ellenőrizésóvel megbízatott, az elrejtett, eltitkolt készletek kikutatása, elkobzása elrendeltetett. Takarókossági szempontból a lisztpazarlás megakadályozása végett történtek újabb intézkedések. A közólelmezós érdekéből történt a sörfőző árpakészleteknek, tengeri termékeknek közszükségleti célokra való igénybevétele. A nagyobb termelés érdekében intézkedett a kormány az 1916. évi tavaszi szántás-vetési munkálatok elvégzése érdekében, majd később az 1916. évi termés adásvételének tilalmáról. Kivételes intézkedések történtek az 1916. évi termésre nézve, a tengeri és hüvelyesek ármaximálásával, a kerti és gazdasági magvak forgalombahozatalának szabályozásával valamint a burgonyaár megállapítását illetően tett kiegészítő rendelkezésekkel. Más közszükségleti cikkek tekintetében is kellett a kormánynak a kivéteFőrendi iromány. XXIII. 1910—1915. 64
