Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1298
1298. szám 29 tekintetében intézkedik. Ez az intézkedés megfelel a közösügyi kiadásokra nézve az 1915. évi XV. t.-cikkben foglalt s az 1915. évi XXI. t.-c. által hatályában az egész 1915/16. költségvetési évre kiterjesztett hasonló rendelkezésnek. Ugyancsak a 2. §-nak a rendelkezései szerint a javaslatban kért felhatalmazás alapján tett kiadások az 1916/17. évre megalkotandó költségvetés keretébe lesznek beillesztendők. A javaslat 3. §-a értelmében, az átruházási jognak a javaslatban kért felhatalmazás tartama alatti gyakorlására nézve az a rendelkezés lesz irányadóul veendő, amelyet az 1915. évi XXI. t.-e. 3. §-a az átruházási jognak az 1915/16. költségvetési évben való gyakorlására nézve megállapított. Az ^gy biztosított átruházási jognak a köre az átruházási jog gyakorlására nézve az 1914/15. évet illetőleg adott felhatalmazás körénél annyiban bővebb, amennyiben az 1916/17. év első hat hónapjában -- épen úgy, mint az 1915/16. évben — az államvasúti beruházások tekintetében a »forgalmi eszközök és fölszerelés «-re egyrészt ós másrészt az »építkezések «-re rendelkezésre álló hitelek között is lesz átruházásnak helye. Az utóbb említett átruházási jognak a biztosítását ugyanazok a körülmények teszik szükségessé, amelyek annak engedélyezését az 1915/16. költségvetési évre nézve megindokolták. A törvényjavaslat 4. $-a az 1904. évi XIV. és az 1909. évi XV. t.-cikkek alapján engedélyezett beruházási hitelek felhasználására vonatkozóla g intézkedik; s úgy az erre vonatkozó rendelkezések, mint a javaslat 5. §-ában az állam vasúti alkalmazottak és az állam vasú ti rendszerű posta-, távírda- és távbeszélő-alkalmazottak előléptetésére vonatkozó határozmányok az 1915. évi XXI. t.-cikkben, s illetve az utóbbi évek felhatalmazási és költség vetési törvényeiben foglalt szokásos rendelkezéseiknek felelnek meg. A törvényjavaslat 6. §-a a sör megadóztatása körüli eljárás egyszerűsítését célozza. A jelenleg érvényben levő törvényes rendelkezések szerint ugyanis, a magyar szent korona országainak területén a 34 filléres söradón felül 80 filléres söradópótlók is szedetik be a termelt sörló extrakttartalmának minden hektolitere és cukormérő foka után, míg Ausztriában söradópótlék ilv alakban érvényben nincs, hanem az egyes tartományokban szedetnek a tartományi törvényhozás által megállapított különböző összegű, de hektoliterenként 8 K-t sehol meg nem haladó tartományi pótlékok. A vonatkozó tartományi törvények mindegyike oly irányú rendelkezést is tartalmaz azonban, hogy a tartományi pótlékok beszedése megszűnik, mihelyt az illető tartomány az állam részéről a tartományi pótlékból eredő bevétel összegét legalábbis elérő összegű megtérítésben részesül. ÜykÓpen tehát megvan a lehetőség arra, hogy Ausztriában a tartományi pótlék az állami söradóval, ennek megtelelő felemelése atán, egyesíttessék ós erre az esetre a pénzügyi igazgatás egyszerűsítése és a hazai sörfőzdék versenyképességé érdekében kívánatos, hogy a söradó és söradópótlék tétele a magyar szent korona országaiban is egységes íttessék. Az új adótétel, tekintet tel a raktári apadás és a házi ital adómentessége címén a. söradópótlék tekintetében jelenleg érvényben álló levonás megszűnésére, Lényegileg megfelel a söradó és söradópótlék mai tételeiuek, de egyúttal a, kisebb sörfőzdék által jelenleg élvezett adóleengedések némi módosítását teszi szükségessé. Az egységes adótételnek 1 10 fillérben való, s az adóleengedéseknek a tervezett új módon való megállapítása a kis - és középüzemű és kisebb extrakttartalmú söröket előállító Börfőzdékel némi előnyhöz juttatja a nagyobb sörfőzdékkel szemben, anélkül, begy ez utóbbiak versenyképességét befolyásolná, vagy az államkincstár pénzügyi érdekeit érintené.
