Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1353
1353. szám. 327 1353. szám. (85. ülés, 1547. jegyzőkönyvi pont.) Mi Első Károly, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország e néven IV. apostoli Királya. Magyarországunk és Társországai Zászlósainak, egyházi és világi Főrendéinek és Képviselőinek, kik megdicsőült dédnagybátyánk, I. Ferencz József Ű császári és apostoli királyi Felsége által 1910. évi június hó 21-ére Budapest székesfővárosunkba össze hívott országgyűlésen egybegyülvók, királyi üdvözletünket. Kedvelt Híveink! A nemzet gyászában osztozó lelkünk mélységes bánatával, de a Gondviselés kifürkószhetlen utaiban való megnyugvással hozznk tudomásotokra, hogy dicsőséges emlékezetű boldogult Dédnagybátyánk, I. Ferencz József császár és apostoli király a mai napon a halandó létből az örök életbe költözött. Amidőn tehát az uralkodást mint nevezett néhai Dédnagybátyánk utódja és örököse, az ország törvényei, jelesül az 1723. évi első és második törvénycikk értelmében, Istenbe vetett reménnyel, bizalom teljesen elfoglaljuk, addig is, amíg lelkünk sugallatához s a törvény rendeletéhez képest mielőbb meg. tartandó koronázásunk alkalmából királyi hitlevelünkben tehetnénk bizony, ságot fejedelmi szándékaink felől, az alkotmány ós törvény megtartására és mások általi megtartatására, valamint hű Magyarországunk ós társországa,} javára irányuló törekvésünkről biztosítunk. Kikhez egyébként királyi kegyelmünkkel állandóan hajlandók marad nn ] i Kelt Bécsben, egyezerkilencszáztizenhatodik óv november hó huszonegyedik napján. Károly s. k. Gróf Tisza s. k.
