Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1347
320 |:!I7. szám »ebb mennyiségű részvényeiből származó bevételek után. A nagyobb meny' nyiségű ilyen bevételek adóztatásáról később lesz szó. Mindez a következő 1917. évi január 1-étől fogva fog bekövetkezni. De azzal szemben, hogy az említett módon adóalapjuk bővül, továbbá midőn az eddigi egységes kulcs helyett progressiv kulcs szerint fognak adózni, egyidejűleg a kettős megadóztatást kizárni rendelt bizonyos előnyeikben fognak részesülni. Az adóalapból leszámíthatják a föld- vagy házadó alá tartozó saját vagy haszonélvezett vagyonukból származó hozadékokat és pedig a földbirtoknál a kataszteri tisztajövedelem erejéig, a házaknál pedig a bérjövedelem vagy haszonértek erejéig, illetve a házosztályadónak megfelelő haszonértek összegéig. Levonhatják továbbá a pénzintézetek a más pénzintézeteknél gyümölcsözőleg elhelyezett tőkéik után húzott kamat 70° o-át. Levonhatják a vállalatok az adóalapból a hazai és kölcsönösség esetén a külföldi részvénytársaságok részvényeinek vagy részjegyeinek osztalékát is, ha azokból több mint egyötödrésznek tulajdonjoga az adóköteles vállalatot illeti: régül az igazgatóság, a felügyelőbizottság, a választmány tagjainak és a napi biztosoknak javadálmait. Az alaptőke fojgalma szabatosíttatik ós megállapíttatik, hogy az iparral is foglalkozó vállalatok az ennek megfelelő alacsonyabb adózás előnyeiben részesüljenek a különböző eredetű nyers bevételek arányában. A képviselőházban elfogadott módosításokkal új szerkezetében a törvényjavaslat két szempontból lényegesen átdolgozottnak tűnik fel. A nyilvános számadásra, kötelezett vállalatok és egyletelv eddig egészen adótehermentes értékpapirállományának rögtönös és teljes mértékű megadóztatása a közgazdasági életre nézve is káros rázkódtatásokat vonhatván maga után, annak átmeneti könnyebbítésekkel való keresztülvitele batároztatott el. Ezen kivül .bizonyos megokolt esetekben méltányos kivételek állapíttattak meg. Továbbá a szövetkezetek keresetadóval leendő megrovásánál azok altruisztikns jellegének szem előtt tartásával kellő határok között célszerű ényüítések érvényesültek. Elfogadtatott ugyanis az a módosítás, mely szerint az ötnél nagyobb százalékot nem fizető szövetkezetek a többi pénzintézetekének felét tevő kuies szerint fizessék kereseti adójukat, és elfogadtatott, hogy az altruisztikus jellegű szövetkezetek jótékonycélú adományaikat az adóalapból levonhassák. Kimondatott az is, hogy e kedvezmények nem csupán azokat az önsegélyző szövetkezeteket illessék meg, melyek a kormány által elismert valamely központi intézet kötelékébe tartoznak, de egyúttal felvétetett a javaslatba az ily szövetkezetek szabatos körülírása is, nehogy a törvényes kedvezményekben oly alakulatok is részesüljenek, melyek a szövetkezetek nevét csak azért veszik fel, hogy e címen adókedvezményben részesüljenek. Megemlítendők még a következő könnyítések : Amennyiben a fokozódó adóteher folytán a vállalatok a következő tíz év alatt képtelenek lennének a háborút megelőzött három óv osztalékátlagát íizetni, meghatározott időben kereseti adójuk megfelelő helyesbítését kérhetik. Ha a vállalat leltári vagyona a háború alatt értékesíttetett, de utána az előbbi állagára lesz kiegészítendő, az erre valószínűleg szükséges összegek adómentesen tartalékolhatok Gondoskodás foglaltatik a javaslatban arról is, hogy à vállalatok hadi nyereségadója ós keresetadója igazságos módon összhangba hozassanak. Végül még megemlítendő, hogy a törvényjavaslatban foglalt e rendelkezések a nyilvános számadásra kötelezett bányavállalatokra nem terjednek ki, hanem rajok nézve az eddigi bányaadótörvónyek hatálya továbbra is fennmarad.
