Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1331

1331. szám. 265 nak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása — illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmeltartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat, és építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előírt vagy előírandó feltételeknek megfelelően az aíapgödrök kiemelése és a felme* ríilő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapíttatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0 80 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve legalább 0-80 méter magas feltöltéssel teljesen köríil.ogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, támasztó- és bélésfalak, stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis portlandcement, homok ós víz megfelelő arányú keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vastartószerkezetű ós vasboton műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat,, melyek arra a célra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kiviteli'

I mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati művoletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — telterjeszteni. Útszabályozások, útáthelyezósek ós útátjárók felépítménye, ai eredeti iit. felépítményének megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számi tandói 8—8 méter hosszúságban 16 centiméter, azontúl pedig 1<> centiméter vastagságban kavicsolandók. Egyes fontosabb útátjárók az esotről-esetre megállapítandó mértékben — kőburkolattal látandók el. Az állomási hozzájáró utak — amennyiben a közigazgatási bejárásról, vagy esetleges pótbejárásról felvett jegyzőkönyv és az azt helybenhagyó vagy későbl) kiadandó ministeri rendelet egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának — valamint az állomási fensíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek 015 m. vastag kőalappal ós 0*16 m. vastag kavicsborítással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetőleg kezelési területeinek ós lakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 centiméter vastag kavicsréteggel borítandók. Az őrházi fensíkok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok ós építmények által el nem foglalt részei 6 centiméter vastag kavicsborítással látandók el. Az állomásokon, a fensíknak ós különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m

2

, olyan állomásokon pedig, hol felvételi épületül V. osztályú felvételi épület, vagy bővített őrház szolgál, vagyis hol kiadó-őr teend szolgálatot ós minden egyes állomási ós vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m

2-nyi, a célra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetve kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, FÖrendl iromány. XXII!. 1910 1915. 34 \