Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1331

L38JL szám. 249 .5. §. A vasút kiépítése és üzlete céljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XU. törvénycikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, amennyiben a bírói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartozik. 6. §, A pozsony-komáronii egyesült helyi érdekű vasút Somorja-Uszor állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új építkezések ós átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyes a m. kir. államvasutak igazgatóságának közbenjöttével a pozsony-komáromi egyesült helyi érdekű vasút részvénytársasággal a kereskedelemügyi m. kir. minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések ós átalakítások költségeit engedélyes az új építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (póagejog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződóseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet, viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasútjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péagejog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasútján való átvezetése akár engedély okiratilag, • akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzós ós minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltóteleket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §. Az engedélyezett vasát megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 523.000 K, azaz ötszázhuszonliáromezer koronában állapíttatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 40.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minist er a magyar királyi pónzügyministerrel egyetórtőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 5.000 korona kihasítandó és készpénzben vagy a helyi érdekű vasút építésére és üzletére alakítandó részvénytársaság teljes névértékkel számított részvényeiben mint tartalék külön kezelendő. A tényleges tőkéből további 2.500 korona — az engedélyezési tárgyaPßfendl Iromány. XXIII. 1910 1915. 32