Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1330

L330. szám. 233 különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartása val az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben, a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és ópítményéket, illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előírt vagy előirandó feltételeknek megfelelően, az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapíttatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0"80 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is -— csak azon különleges esetekben, mikor az illető faiak minden oldalról kellően széles ós à terep színvonalától mérve legalább 080 méter magas teltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, támasztó- és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis portland-cement, homok és viz megfelelő arányú keverésével készítendő vizálló habarcsot szabad használni. A vastartószerkezetű és vasbeton-műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a célra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelel őleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 méter hosszúságban 15 centiméter, azontúl pedig 10 centiméter vastag ságban kavicsolandók. Egyes fontosabb útátjárók az esetről-esetre megállapítandó mértékben — kőburkolattal látandók el. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fensíkon kocsiközieke tlésre szolgáló területek 15 centiméter vastag kőalappal ós 15 centiméter/vastag ka\ icaborítással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetőleg kezelési területeinek ós rakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 centiméter vastag kavicsréteggel borítandók. Az őrliázi fensíkok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és építmények által el nem foglalt részei 5 centiméter vastag kavicsborítással látandók el. Az állomásokon, a fensíknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m-. oly állomásokon pedig hol felvételi épületül V. osztályú felvételi épület vagy bővített őrház szolgál, vagyis hol kiadó-őr teend forgalmi szolgálatot ós minden állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m

2-nyi, a célra alkalmas fekvésű ós minőségű földterület adandó át. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetőleg belvízterületekre, fél töltetlenül hagyhatók, de a szükséghez képe9t termőföldből borítandók. Főrendi iromány. XXIII. 1910 1915. 90