Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1330

L330. szám. 217 5. §. A vasút kiépítése és üzlete céljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvénycikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyesek a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyi­ban, amennyiben a bírói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. g-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartoznak, e §. A Csáktornya—zágrábi (zagoriai) vasút Zabok- Krapinske- Toplice állo­másához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új építkezések ós át­alakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata ós a Csáktornya—zágrábi helyi érdekű vasút Zabok—Krapinske—Toplice állomása és a vasút 260/261. szelvényei közti vonalrésznek együttes (péage) használata iránt engedélyesek a magyar királyi ál I am vas irta, k igazgatóságá­val a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fen­tartása mellett egyezségre lépni kötelesek. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csat­lakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések ós átalakítások költségeit engedélyesek az új építési tőkéből fedezni tartoznak. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vag}^ együttes (póagejog) használa­tára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződóseket engedélyesek csakis a kereskedelemügyi magyar királyi in mis­tertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthetnek ; viszont azonban kö­telesek engedélyesek más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyesek vasútjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péagejog) használata, végül az ipar­vágányoknak az engedélyes vasútján való átvezetése akár engedélyokirati­lag, akár a kereskedelemügyi magvar királyi «minister külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyez­mény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg meg­állapítani. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezésé­hez szükséges tóivyleges tőke 1,391.000 K, azaz: egymillióháromszázkilenc­venegyezer koronában állapít tátik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök be­szerzésére engedélyesek 93.000 koronát tartoznak fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pónz­ügyministerrel egyetórtőleg állapítja még. Ugyancsak a tényleges tőkéből 10.000 korona kihasítandó és készpénz­ben, mint tartalék külön kezelendő. A tényleges tőkéből további 5.000 korona — az engedélyezési tárgya­ictidi iromány. XXIII. 1910 1915. 28

Next

/
Thumbnails
Contents