Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1326
1326. szám. 185 d) akár kölcsönképen, akár a tagjaik által kiállított s a szövetkezet tulajdonában levő váltóknak leszámítolása mellett olyan hazai szövetkezettől vagy intézettől szerzik be üzleti tőkéjük egy részét, amellyel alapszabályaik si'telmében szervezetszerű összeköttetésben állanak. Ilyen szervezetszerű összeköttetés csakis abban az egy esetben áll fenn, midőn két vagy több szövetkezet, illetőleg intézet mindegyike a másiknak üzleti tevékenységében és Üzleti eredményében kölcsönösen érdekelve van. Ha tehát az érdekeltség csak egyoldalú, ez nem szervezeti, hanem csupán hitelezési összeköttetések tekintendő, amely a jelen szakaszban foglalt kedvezményre nem ad jogot. Ha az önsegélyző szövetkezet avégből, hogy a jelen szakaszban meghatározott kedvezményben részesülhessen, alapszabályait megfelelőieg módoltja, arra az évre, melyben a módosítás történt, az említett kedvezményié HJényt nem tarthat. 5. §. Az 1909. évi VIII. törvénycikk 20. §-a helyébe lép: Az adó kulcsa: a) ipari vállalatoknál és a szövetkezeteknél általában 10°/o, más vállalatoknál 12°/o; ha az adóköteles évi nyereség a vállalat saját tőkéjének tíz százalékát nem haladja meg; b) 12°/o, illetőleg 14°/o az adóköteles nyereség ama része után, amely a v állalat saját tőkéjének tíz százalékánál nagyobb, de annak tizenöt százalékát meg nem haladja; c) 14 ü /o, illetőleg 16°/o az adóköteles nyereség ama része után, mely a vállalat saját tőkéjének tizenöt százalékánál nagyobb, de annak húsz százalékát meg nem haladja; d) 16°/o, illetőleg 18°/o az adóköteles nyereség ama része után, mely a v állalat saját tőkéjének húsz százalékánál nagyobb, de annak huszonöt százalékát meg nem haladja; e) 18°/o, illetőleg 20°/o az adóköteles nyereség ama része után, mely a vállalat saját tőkéjének huszonöt százalékát meghaladja; f) 6°/o azon önsegélyző, továbbá termelési, beszerzési, értékesítési ós fogyasztási szövetkezeteknél, amelyek üzletrészeik után 5°/o-nál nagyobb osztalékot nem fizetnek. Saját tőke alatt a befizetett alaptőke és — ide nem értve az életbiztosítási díjtartalékokat — azok a mérlegszerű tartalék-alapok értendők, a öielyek a vállalat kizárólagos tulajdonát alkotják és a részvénytársaságok új részvényeinek kibocsátásánál a névértéken felül befolyt összegekből, vagy ^ár megadóztatott üzleti jövedelemből származnak. Az 1909. évi VIII. t.-c. 1. §-ának második bekezdésében említett külföldi vállalatoknál az előző bekezdésben említett saját tőke nagyságának Megállapítása az összvállalat saját tőkéjéből számítandó ki, még pedig abban *s arányban, amint az összvállalat nyersbevétele az itteni fióküzlet nyers ^vételéhez áll. Ugyanez a rendelkezés alkalmazandó azokra a magyar és ° s ztrák vállalatokra is, amelyek az 1908. évi XIV. t.-c. határozmányai szev*t adóznak, valamint viszonosság esetében az 1909. évi VIII. t.-c. 2. §-ának J^ásodik bekezdésében említett egyéb belföldi vállalatokra is. Abban az esetbe n pedig, ha a jelen bekezdésben említett vállalatok valamelyike az adókulcs megállapításához szükséges adatokat biteles alakban a kitűzött határ. főrendi irománv. XXIII. lom 1915. 24