Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1321
1321, szám. 148 s zükséges, nehogy iparunk és kereskedelmünk az osztrákkal szemközt a hadseregellátás tekintetében hátrányos helyzetbe jusson. A külföldön alkalmazott rendszerek, melyek a hadinyeresóg megadóztatására nézve kialakultak, vagy a többnyereség vagy a fokozott kereset és Va gyonszaporulat elvén, de leginkább azok kombinációjának alapján állanak. A hadinyereség fogalmának megállapítása ugyanis nem csekély nehézséggel jár. Á közvélemény nálunk a hadseregellátás és az ólelmiszerszállítók szerinte jogosulatlan nyereségének, de csakis ennek súlyos adóval leendő megóvását követelte. Ez a felfogás kettős tévedésen nyugszik. Ezek a nyerésé gek nem mindig és nem egész összegükben jogosulatlanok ós az ilyenek nem merítik ki a jövedelmeknek a háború következtében beállott kisebb-nagyobb fokozódásait. A szerves természetű nemzetgazdasági élet bonyolultsága mellett merőben lehetetlen megállapítani, hogy melyik jövedelmi szaporulat közvetlenül, melyik közvetve okozata a háború által létesült alakulatoknak, es melyik nem. Azért a külföldi példák után indulva, a pénzügy minister hadi nyereségnek minősít minden oly jövedelmi többletet, mely a béke utolsó éveiben megszerzettekhez képest mint emelkedés mutatkozik. A törvényjavaslat tehát nem vizsgálja annak eredetét, hanem azokat az adóalanyokat, a kik a háború folytán, vagy dacára anyagi helyzetüket és ezzel járó adózó bejüket képesek voltak javítani, progresszív módon kívánja adóval megl 'ovatni. Továbbá hangsúlyozza, hogy a rendkívüli adóztatásnak sikeres ós leh etőleg egyszerű volta céljából, mint másutt, nálunk is, a mi viszonyaink s zem előtt való tartása mellett, valamely már létező adónem törvényes határ ozmányaihoz kell simulnia. A törvényjavaslat szerint ez a hozzásimulás a Jövedelmi, vállalati, illetve bányaadótörvények rendelkezéseihez való alkalmazkodás útján történnék. Maga -a javaslat két alapvető főrészre van tagolva. Az egyik a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok ós egyletek, a másik pedig a természetes személyek és a jövedelemadó fizetésére köteles jogi személyek megadóztatásáról intézkedik. Ezután külön fejezetekben foglaltatnak a mindkét Rendbeli adózókra érvényes közös határozatok, az adó kivetésére ós biztosítására vonatkozó határozatok, továbbá a büntető határozatok és végül a, vegyes intézkedések. Az adóköteles vállalatok tekintetében a törvényjavaslat különbséget tesz a belföldiek és külföldiek, de nem tesz különbséget az adóköteles ós az iparfejlesztési törvények értelmében adómentes sállalatok között, mivel ez utóbbiak adózási eíőnvben való részesítése csupán a rendes adónemekre vonatkozik, amilyennek ez a rendkívüli adó nem tekinthető. Nem is méltánytalan az, hogy ha az adómentes iparvállalatok a háborús konjunktúrák folytan, a háborús évek alatt, vagyis 1914. évi augusztus 1-től fogva 1916. ^vi december 31-óig oly nyereségtöbbletet tudtak maguknak biztosítani, mely a háborút megelőző átlagos nyereségüket meghaladta, ennek erejéig szintén ;, dó alá vonassanak. Az ezen évekre vonatkozó adóalapnak ós az összehasonlítás biztosításul szolgálónak kiszámításánál móltányos tekintetet fordít a javaslat a. háborús körülményekre és az üzleti élet természetes kívánalmaira. Az új titkos tartalékok ilynemű megadóztatását mindazáltal javaslatba hozza, mivel ^zok révén sok és tetemes hadinyereség bújhatott volna ki az adó alól. Rendes adózás esetén ez csak ideiglenesen lehetséges, mert későbbi felhasz^áltatása esetén az adóterhet az sem kerülheti »0 : ezt a rendkívüli adót bonban igen könnyen. \ »
