Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1314
1314. szám. 127 49. és 60. §-ai, amelyekre az 1909. évi X. 1.-c. 21 £-ának fent említett rendelkezése vonatkozik, nincsenek hatályban. A 2. pontban javasolt rendelkezésre vonatkozólag megjegyzem, hogy a dolog természetéből folyik, hogy szolgálati illetmény vagy ellátás alatt az 1909. évi X. t.-c. 21. §-a azt az összeget érti, amelyet a szolgálati viszonyban levő egyén munkaadójától ellenérték fejében kap, s amelyből a szolgálati járandóság nagyságának megállapítása szempontjából az idézett törvény 22. $-ában foglaltakon kívül egyebet levonni nem lehet így tehát ebben a vonatkozásban nem lehet levonni az adót sem. A 15. §-hoz. E szakaszba az 1911. évi XLVL t.-c. 12. §-ában foglalt rendelkezések vétettek át. A 16. §-hoz. E szakaszba az 1914. évi XL VI. t.-c. 13. §-ában foglalt rendelkezések vétettek át. A 17. §-hoz. E szakasz rendelkezésein> azért van szükség, hogy a jövedelemadó hozadékából a háború egész tartamára biztosíttassék hadsegélyezési célokra az az összeg, amely ily célból ezidőszerint rendelkezésre áll. A 18. $-hoz. E szakasz, ellentétben az 1914. évi XLVL t.-c. 15. §-ában foglalt rendelkezésekkel, a jövedelemadót a II. osztályú keresetadó ós a hadmentességi (n .j kivetésénél szintén az adóalaphoz számítja. Ez a rendelkezés a jövedelemadónak most bekövetkező állandósításában találja indokát. A másodosztályú keresetadónál ennek nincs nagyobb jelentősége, mivel e nnek az adónemnek csupán négy: 2, 4, 6. ós 8. K-ás tótele van (1908: V. fc-c. 6. §-a). Kihatásában sokkal fontosabb azonban a jövedelemadónak adóalappá tétele a hadmentességi díjnál, amely jelenleg akárhány díjkötelest alig pár korona erejéig terhel csak azért, mert vagy magának vagy szüleinek terhére ím icsen olyan lajstrom szerint kivetett egyenesadó előírva, amely az 1883. ( ' v i IX. t.-c. értelmében a hadmentességi díj kivetésének alapjául szolgálhatna. Addig is, míg a hadmentességi díj gyökeres reformja ennek; az adónemek a kivetését egészségesebb alapokra fektetheti, szükségesnek látom ennek a kiáltó aránytalanságnak ez alkalommal lehetővé váló orvoslását. A 19. §-hoz. A jövedelemadónak eddigi kivetése során a közigazgatási eljárásban az az elv érvényesült, hogy a jövedelemadó — mely az adózónak a legkülönbözőbb helyekről, sőt esetleg a külföldről származó jövedelmeit egybefoglalva ®gy helyen adóztatja meg — nem tekinthető az J872. évi XXXVL, az 1886. éy i XXI. ós XXII. törvénycikkekben említett olyan állami egyenes adónak,