Főrendiházi irományok, 1910. XXII. kötet • 1156-1277. sz.
Irományszámok - 1910-1195
1196. szám. 85 11. A minisztérium a ténnálló törvényes korlátok keretei között az árdrágító visszaélések egyes nemeinek megtorlása felől a folyó évi november hó 23. napján 4.207. M. E. szám- alatt kiadott rendeletben rendelkezett. Ennek a rendeletnek büntető jogszabályokat tartalmazó egyes rendelkezései a jelen törvényjavaslatnak törvénnyé válása esetén sem vesztik hatályukat, így különösen hatályban marad az a rendelkezés (16. §.), hogy kihágást követ el, aki életszükségleti cikket a hatóságilag megszabott legmagasabb áron télül vagy hatóságilag megszabott legmagasabb ár hiányában — a piaci helyzetre való tekintettel — aránytalanul magas áron hoz forgalomba; hatályban maradnak továbbá a vásári és árusítási rendészetre nézve kiadott szabcIvóknak megszegését kihágásnak nyilvánító rendelkezések (17. §.). A jelen törvényjavaslatnak rendszere és lényegesebb rendelkezései a következők : 1. A törvényjavaslat elsősorban az életszükségleti ós más elsőrendű közszükségleti cikkekkel folytatott, nyerészkedésre irányuló, illetéktelen üzérkedéssel szemben nyújt védelmet. Kiindulási alap az, hogy háború idején életszükségleti vagy más elsőrendű közszükségleti cikkből oly mennyiséget, amely a házi ós gazdasági vagy az üzemi szükséglet mértókét aránytalanul meghaladja, csak az szerezhet be, aki ily cikknek forgalombahozatalával hivatásszerűleg vagy hivatásából folyólag foglalkozik, vagy aki ily cikknek forgalombahozatala céljából való megszerzésére hatósági engedélyt nyert. De ha a hatóság — az e tekintetben fennálló szabályok alapján — olykép rendelkezik, hogy az életszükségleti vagy más elsőrendű közszükségleti cikknek a házi és gazdasági vagy az üzemi szükségletnek mértókét meghaladó mennyisége akár a hatóságnak, akár a hatóság részéről kijelölt személynek átengedendő (igénybevétel, rekvizició) vagy pedig, hogy az forgalomba bocsátandó, az életszükségleti vagy más' elsőrendű közszükségleti cikknek a forgalomból való visszatartására még az sem jogosult, aki az illető cikket hivatásszerűleg vagy hivatásából folyólag, vagy pedig a hatóság engedélye alapján jogszerűen szerezte be. Annak a cselekménye, aki háború idején életszükségleti vagy más elsőrendű közszükségleti cikket nyerészkedés céljából az említett aránytalan mennyiségben anélkül szerez be, hogy az ily cikk forgalombahozatalával hivatásszerűleg vagy hivatásából folyólag foglalkoznék vagy az ily cikknek forgalombahozatala céljából való megszerzésére hatósági engedélyt nyert volna, úgyszintén annak a cselekménye, aki háború idején nyerészkedés céljából a hatóság rendelkezése ellenére ily cikket a saját házi és gazdasági vagy üzemi szükségletét meghaladó mennyiségben a forgalomból visszatart, vétség, amelynek büntetése két évig terjedhető fogház és száz koronától húszezer koronáig terjedhető pénzbüntetés (1. §. 1. bekezdés és 2. bekezdés 1. tótele.) A minisztérium az életszükségleti és más elsőrendű közszükségleti cikkeknek termelésével, előállításával, feldolgozásával, vagy forgalombahozatalával fogk lkozó összes üzemek birtokosait már a fennálló jogszabályok alapján is kötelezheti, hogy üzemüket a minisztérium által megjelölt módon folytassák ; a fennebb már említett egyidejűleg beterjesztett törvényjavaslat 1 §-a alapján pedig a minisztérium az ily üzemeknek fentartása, működése ós méretei felől rendeletileg intézkedhetik. A jelen törvényjavaslat ezeknek az intézkedéseknek ad büntető szankciót, midőn vétségnek nyilvánítja annak cselekményét, aki háború idején élet-