Főrendiházi irományok, 1910. XXII. kötet • 1156-1277. sz.

Irományszámok - 1910-1193

1193. szám. «7 Az az alkalmazott, akinek fizetés természetével bíró illetményei (évi-, havi-, heti- vagy napi díja, bére vagy zsoldja) 1916. évi január 1-én bármely okból teljesen be vannak szüntetve, egyszeri segélyre nem tarthat igényt. A fentiek szerint megállapított egyszeri segély 1916. évi január 1-ótől kezdve tíz egyenlő előzetes havi részletben fizetendő ki az alkalmazott részére. Ha az alkalmazott 1916. évi január 1-je után a tényleges szolgálat kötelékéből megvált, vagy ha az alkalmazottnak illetményei bármely más okból teljesen beszüntettettek, ő s illetve jogutódai az egyszeri segélynek az illetmények beszüntetése napjáig még esedékessé nem vált részleteire nem tarthatnak igényt. A jelen törvény alapján engedélyezett egyszeri segély minden állami, törvényhatósági vagy községi adó alól mentes, tehát az 1909. évi X. t.-c, illetve »az 1915/16. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1915. évi XV. t.-c. hatályának az 1915/16. költségvetési év végéig való kiterjesztésére« vonatkozó törvény 7. §-a szerint fizetendő jövedelmi adó alá sem esik. Az egyszeri segély egyes havi részletei az ugyanakkor esedékessé váló rendszeres illetményekkel együtt egy nyugtára vehetők fel az alkalmazott által. A jelen törvény alapján engedélyezett egyszeri segélyre való igényt nem lehet átruházni vagy elzálogosítani; s a szóbanforgó egyszeri segélyt sem magán, sem állami követelések vagy köztartozások fejében lefoglalni nem lehet. A jelen törvény alapján járó segélyt az alkalmazott járandóságainak utalványozására hivatott közigazgatási hatóság, a községi közigazgatási alkalmazottaknak járó segélyt az illetékes alispán utalványozza. Azokra a kérdésekre nézve, hogy a jelen törvény alapján jár-e segély, valamint a. segély mérvére nézve, határozathozatalra — minden más eljárás kizárásával — a segély utalványozására hivatott közigazgatási hatóság ós másodfokon a minister (a legfőbb állami számvevőszók elnöke) illetékes. 3. §. A 2. §. határozmányai szerint megállapítandó egyszeri segélyek céljaira szükséges összegeket — az 1. §. első bekezdésében megjelölt kereten belől — mint külön törvényes felhatalmazáson alapuló kiadásokat kell elszámolni a vonatkozó évek állami zárszámadásaiban, és pedig olyképen, hogy az állami és az államvasuti alkalmazottak részére utalványozandó egyszeri segélyek azoknál a költségvetési fejezeteknél ós címeknél — a személyi járandóságoknál e célra nyitandó külön alrovaton (költségvetési tételen). — nyerjenek elszámolást, amely költségvetési fejezet és cím terhére az alkalmazott rendes illetményeit élvezi ; a vármegyei, valamint a jelen törvény 1. §-ának d) pontja alatt említett alkalmazottaknak, továbbá az állami fizetéskiegészítésben részesülő nem állami tanároknak, tanítóknak és óvónőknek járó egyszeri segélyek fedezésére az illető alapok, iskolák stb. részére a tényleges szükségletnek megfelelően kiutalványozott összegek pedig ama költségvetési fejezeteknél és címeknél — e célra nyitandó külön rovatokon — kerüljenek elszámolásra, amely fejezet és cím terhére szoktak utalványoztatni az egyéb állami ellátmányok is annak az alapnak, iskolának stb., amely az alkalmazott rendes illetményeit fizeti.