Főrendiházi irományok, 1910. XXI. kötet • 1019-1155. sz.

Irományszámok - 1910-1041

42 io4l. saám. A csődtörvény (1881 : XVII. t.-c.) 135. és 143. §-ai értelmében a felszámolási tárgyalásról szóló jegyzőkönyv illetékét a követelés bejelentéséi, tartalmazó beadványon köteles a fél, a beadványi illetéken felül leróni. n. Az illeték lerovásának módja és időpontja bírói határozatoknál és egyességeJcnél. 42. §. A határozati illeték lerovására szolgáló bélyeget, a határozat hozatalakor a jegyzőkönyvre vagy oda kell ragasztani, ahol a határozat hozatalát a bíróság feljegyezte s a bélyegek alatt fel kell tüntetni, hogy azokat ki szolgáltatta be. A jegyzőkönyvvezető, vagy a tanács jegyzője a bélyegek felülbélyegzése iránt intézkedni köteles. Ha az, aki a határozati illetéket leróni köteles, a határozat hozatalakor nincs jelen, ugyanúgy kell az illeték követelése tekintetében eljárni, mint a 41. §-ban a felek távollétében készült jegyzőkönyvek illetékének bekövetélése esetében. A 11. §. 8. pontja alatt jelzett határozat után járó illetéket a bíróság köteles előnyös tételként sorozni s a kincstár javára kiutalványozni. A bírói egyességek után bélyegekben lerovandó illetéket az egyesség megkötésekor, az azt tartalmazó jegyzőkönyvre kell ragasztani s a bélyegeket szabályszerűen felül kell bélyegezni. 43. §. A közjegyzői okirat alapján végrehajtást rendelő végzések után, továbbá a fizetési meghagyásos eljárásban kiadott fizetési meghagyások után és a váltó, kereskedelmi utalvány, kötelezőjegy és csekk alapján folytatott meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési ós biztosítási meghagyások után járó illeték lerovására szolgáló bélyeget a kérvényre vagy a keresőt első példányára kell ragasztani. A kérelem szóbeli előterjesztése esetében a határozati illeték lerovására szolgáló bélyeget is a jegyzőkönyvre, a jegyzőkönyv berekesztésekor, ha pedig jegyzőkönyvet nem vesznek fel, a kérelem előterjesztésekor oda kell ragasztani, ahol a jegyzőkönyvet pótló feljegyzés van. 44. §. • Ha a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban a per vagy az olfjárás tárgyának értéke 5.000 K-t meghalad, valamint ha a megbecsülhető tárgy értékét sem a fél be nem jelentette, sem azt az eljárás folyamán a bíróság meg nem állapította, továbbá, ha a per tárgya nem vagyonjogi igény vagy meg nem becsülhető, végül a 18. §-ban jelzett esetben a határozati illetéket kiszabás útján, készpénzben kell lefizetni. Az illeték kiszabása céljából a határozat jogerőre emelkedése alkalmával