Főrendiházi irományok, 1910. XXI. kötet • 1019-1155. sz.

Irományszámok - 1910-1041

104i. szám. 3B ô. az igazolási kérelem tárgyában hozott végzés (Pp. 456. §.) után; 6. az eljárás félbeszakadása vagy felfüggesztése esetében a felvételi jogosultság vagy kötelezettség tárgyában hozott ítélet (Pp. 465. és 470. §.) után; 7. a perújítás kérdésében hozott ítélet után (Pp. 571., 572. §.); 8. a végrehajtás útján befolyt összeg felosztása és a kielégítési sor­rend megállapítása tárgyában hozott végzés (1881. évi LX. t.-c. 119. és 196. §.) után; 9. árverési vételárfelo^ztásnál vagy csődben felmerülő elsőbbségi jog iránti keresetek alapján hozott határozatok után. A jelen §-ban felsorolt határozatok után, az itt meghatározott illetéket akkor is le kell róni, ha e határozatok valamelyikét a felsőbíróság hozza meg. Ha azonban a felsőbíróság e kérdések valamelyikében érvényesített jog­orvoslat folytán hozza meg a határozatot, ez a felsőbírósági határozat nem esik illeték alá. 12. §, Sommás vis3zahelyezési és sommás határperekben (Pp. 575—582. §.), ideértve a bányabírói hatósággal felruházott járásbíróságok hatáskörébe tar­tozó sommás visszahelyezési és határpereket is (Pp. 584. §-ának utolsó be­kezdése), ha a kereset kizárólag csak a visszahelyezésre, vagy a háborítás megszüntetésére irányul,' az ítélet után 6 K-illetéket kell leróni. Ha azonban a per tárgya 1500 korona, avagy ennél kisebb értékű, az ítélet után a 11. §-ba foglalt értékfokozat első hat tételében megállapított illeték jár. Ha pedig a felperes a keresettel kártérítést is érvényesít, a kár ösz­szege után kell az illetéket leróni, de az illeték 6 koronánál kevesebb semmi esetben sem lehet. A bérleti és haszonbérleti viszonyt tárgyazó perekben az ítélettől a 14., vagy a 15. §-ban megállapított illeték jár. A bérleti viszonyok megszüntetése iránti eljárásban a bíróság azon vég­zése után, melylyel a felmondást vagy felhívást közli (Pp. 624. és 627. §.), 2K50Í illetéket kell leróni. 13. §. A házasság semmisségét, megtámadását, felbontását, továbbá az ágytól ós asztaltól elválasztást tárgyazó perekben, valamint a házasság létezésének Va gy nem létezésének megállapítását és â házasságnak semmisségi ok hiá­nyában érvényességét tárgyazó perekben (Pp. 639 — 686. §.) hozott elsőfokú ítéletek után a 34. §. 2. pontjában jelzett összeg alapul vételével a 14. §-ban megállapított illeték jár. Ha azonban a felek vagyonjogi keresetet vagy viszontkeresetet is érvényesítenek, akkor az ítéleti illeték megállapítása tekin­tetében a 31. §. harmadik bekezdése irányadó. Az ágytól és asztaltól elválasztó ítéletnek felbontó ítéletté átváltoz­tatása esetében (1S94 : XXXI. t.-c. 107., 115. §-a), a felbontó ítélettől, tekintet nélkül az ágytól és asztaltól elválasztó ítélet után fizetett illetékre, az illetéket külön le kell róni. Kiskorúság meghosszabbítása, a meghosszabbítás megszüntetése, a gond­nokság alá helyezés vagy megszüntetése, az atyai hatalom megszüntetése, a holtnaknyilvánítás, az okiratoknak és az 1912: LIV. t.-c. 5. §-ában fel­sorolt egyéb iratoknak megsemmisítése tárgyában hozott ítéletek és végzések u tán G K illeték jár. Főrendi Iromány. XXI. 1910 1915.

Next

/
Thumbnails
Contents