Főrendiházi irományok, 1910. XXI. kötet • 1019-1155. sz.
Irományszámok - 1910-1126
396 . 1126. szám. részt a jövedelemmel szemben aránytalanul nagyoknak kell lenni a terheknek. Tényleg azt látjuk, hogy a költségek évről-évre nagy. mértékben növekednek nem csupán a segélyezés, hanem a kezelés terén is. Az előbbit illetőleg, míg 1907-ben egy tagra 17 K 04 f segélyezési költség esett, 1910-ben már 19 K 38 f, 1911-ben pedig 21 K 58 f; a kezelési költségek pedig az 1907. évben 2 K 65 f-t, 1910-ben 3 K 23 f-t, 1911-ben 4 K ,09 f-t tettek ki tagonként. A segélyezési költségeknél tehát az évi emelkedés 12 —14°/o, a kezelési költségeknél 22—26°/o. Ha az ausztriai és németországi viszonyokkal teszünk összehasonlítást e tekintetben, arra az eredményre jutunk, hogy 1 K segélyezési költségre nálunk 19 f, Ausztriában 11 f, Németországban 6 f adminisztracionális költség esik, tehát a mi betegsegélyezési adminisztrációnk körülbelül 73°/o kai drágább az ausztriainál és 216°/o-kal drágább a németországinál. Igen jelentékeny a járulékteher növekedése is. A kirótt járulék összege 1907-ben 135 millió, 1910-ben 23 1 millió, 1911-ben 30-4 millió (egy tagra átszámítva 1910-ben 22 K 12 f, 1911-ben 26 K 32 f). Hasonló eredményre jutunk az adminisztracionális költségek aránytalan emelkedése tekintetében a balesetbiztosítási ágazatban is, amire nézve elég azt az egy adatot felhoznunk, hogy az adminisztráció költségei ebben az ágazatban az 1910. évben 762.911 K-t, 1911-ben már 1,891.649 K-t tettek ki, mely összegből a központban felmerült kezelési költségekre 1,006.914, a kerületi pénztáraknak megtérített kezelési költségre pedig 884.729 K esik. Ez az aránytalan emelkedés annál szomorúbb jelenség, mert nem jelenti egyszersmind az adminisztráció működésének javulását is, sőt vannak jelenségek, amelyek arra mutatnak, hogy a balesetbiztosítási adminisztráció éppen nem felel meg a drágaságával arányban támasztható követelményeknek. A kártalanítási eljárás hosszadalmassága állandó panasz tárgya s jellemző adatul szolgálhat az adminisztráció lassúságára a költségek fedezése tekintetében legfontosabb művelet: a járulókkirovás körül mutatkozó az a nagy késedelem, hogy a pénztár az 1907 — 1908. évi költségeket csak az 1911. óv végén, az 1909. és 1910. évi költségekkel együtt rótta ki. Messze vezetne s a mai viszonyok közt nem is volna időszerű mindezekkel a sajnálatos jelenségekkel behatóbban és részletesebben foglalkozni. Az előadottak is elegendők annak megállapítására, ami különben — bízvást mondhatjuk — immár általános véleménnyé vált, hogy az intézmény nagy szervi hibákban szenved s gyökeres orvoslásra szorul, ami nem állhat egyébben, mint a munkásbiztosítási törvény alapos revíziójában, mihelyt a normális viszonyok helyreállta az ezzel való foglalkozást megengedi. A bizottság ennélfogva teljes mórtékben indokoltnak tartja a képviselőháznak a vonatkozó bizottsági jelentésben kifejezésre jutott ily értelmű állásfoglalását s ehhez a maga részéről hozzájárulva, javasolja a törvényes rendelkezésnek megfelelően előterjesztett kétrendbeli ministeri jelentés tudomásulvételét, illetőleg az ezekre nézve 8.228. ós 8.229. jkvi számok alatt hozott képviselőházi határozatoknak országos határozatok erejére való emelését. Budapesten, 1915. évi május hó 1-én. Ludvigh Gyula s. k., Gaál Jenő s. k., bizottsági h. elnök. bizottsági jegyző.
