Főrendiházi irományok, 1910. XXI. kötet • 1019-1155. sz.

Irományszámok - 1910-1122

388 1122. szám. pótadó a fentemlített helyi érdekű vasutak segélyezése céljából felveendő kölcsön törlesztésére szolgál, mert e vasutak engedélyezésére vonatkozó tárgyalások még befejezve nincsenek s így abban a nem várt esetben, ha ezek a vasutak létesíthetők nem volnának, a vármegyének módjában lesz a felveendő kölcsönből valamely más létesítendő helyi érdekű vasutat segélyezni. Ezzel szemben azonban világosan kiköti a törvényjavaslat, hogy az l'35°/o-os pótadó csak a belügyminiszter előzetes jóváhagyásával vethető ki. Miután Szatmár vármegyének fontos közgazdasági érdekei fűződnek az említett helyiérdekű vasutak létesítéséhez s a vármegye közönségének adófizetési képessége is olyan, hogy a kivetendő l*35°/o-os pótadó nem fogja annak túlterhelését előidézni, a bizottság nevében e törvényjavaslatnak is úgy általánosságban, mint részleteiben való elfogadását javasoljuk. III. A Krassó-Szörény vármegye által az 1883 : XV. t.-c. értelmében kivethető 5°/o-os pótadón felül 50 éven át kivetendő 2°/o-os vármegyei pótadó legnagyobb részében szintén helyiérdekű vasutak létesítését szolgálná, amennyiben az 1912. évi május hó 15-én hozott közgyűlési határozat szerint az 50 évi törlesztésre felveendő 810.000 korona tőke a lúgos—resiczai, karánsebes—resiczai és a bélajabláncz bozovics—dalboseczi helyiérdekű vasutak építésére fordítandó s a 2°/o-os pótadónak csak az évi annuitások törlesztése után fenmaradó része esnék a »vármegyei építkezési és berendezési alap« javára, amely a vármegyei épületek jókarbantartására, felszerelésére és bebútorozására fog szolgálni. A segélyezendő helyiérdekű vasutak e törvényjavaslatban sincsenek megnevezve s így nincs akadálya annak, hogy amennyiben a fentebb említett helyiérdekű vasutak közül a nehéz terepviszonyok miatt egyik vagy másik létre nem jöhetne, ehelyett kedvezőbb terepen valamely más helyiérdekű vasút legyen építhető. A pótadó, amely a felveendő kölcsön törlesztési időtartamának megfelelően 50 évre vettetnék ki és a vármegye közönségének adózási képessége szempontjából sem látszik aggályosnak kizárólag közgazdasági érdekeket s a megyei épületek jókarban tartása által fontos közigazgatási érdekeket fog szolgálni. Mindezek alapján a bizottság nevében tisztelettel javasoljuk a törvényjavaslatnak űgy általánosságban, mint részleteiben változatlanul valő elfogadását. IV. A képviselőház által elfogadott rokontárgyú negyedik törvényjavaslat Ung vármegyének adná meg a kórt törvényhozási felhatalmazást arra a célra, hogy miután az 1883 : XV. t.-cikkben megállapított 6°/o-os pótadót egyéb célra már felhasználta, a megyeháza kibővítésére felveendő 400.000 koronából a 150.000 K állami segélyösszeg levonása után még fenmaradó 250.000 koronányi kölcsönösszegnek 27 éven át történendő letörlesztésére az 1913 december 11-én majdnem egyhangúlag hozott közgyűlési határozat értelmében 2°/o-os vármegyei pótadót vethessen ki. Ung vármegye régi székháza sem a mai kor igényeinek nem felel meg, som a hivatalok elhelyezésére nem bizonyult többé alkalmasnak s ez indította a megye közönségét arra, hogy a közóhajnak megfelelően két szavazat ellenében az összes többi szavazatokkal hozott közgyűlési határozattal elhatá-