Főrendiházi irományok, 1910. XX. kötet • 970-1018. sz.

Irományszámok - 1910-904

904. szám. 49 fordíttatott, s három esetben összesen majdnem 20.000 koronát — maga a minister vett fel a teljesített kiadások minden igazolása nélkül. Ezen önkényes és törvénytelen kiutalásokat a minister az alája rendelt közegek részéről történt figyelmeztetés ellenére, tisztán a hivatali engedelmességre való hivatkozással foganatosította. A nyugdíjaknak az 1905. évben történt megállapításánál is több olyan rendelkezés törtónt, a mely a nyugdíjtörvényünk alapjául szolgáló elvekkel ellenkezik. Ministertanácsi határozat alapján kieszközölt legfelsőbb elhatáro­zással 10, illetőleg 15°/o os nyugdíjemelés engedélyeztetett az 1900. évi január 1-je előtt nyugállományba helyezett VII. és alacsonyabb osztályú, illetőleg rangosztályba nem sorolt vagyontalan honvéd havidíj ások részére ; ugyancsak ministertanácsi határozattal a fennálló törvényes rendelkezések ellenére álla­píttatott meg elvileg az, hogy ministereknól, ha csak három évet töltöttek is ebben a minőségben, a ministerséget megelőző törvényhatósági szolgálat ideje a nyugdíjnál beszarnitandó s két konkrét esetben a nyugdíjak olyan meg­állapítása konstatálható, a melyek nyilván és kétségbevonhatatlanul a nyug­díjtörvény megsértését jelentik. Ezen és még egyéb esetekre való hivatkozással, a melyekben kegyelmi úton történt nyugdíjemelés, a mikor törvényes alapon csak kegydíj lett volna engedélyezhető, magának az állami szám vevőszók elnökének jelentése is hang­súly ozandónak tartja annak szükségét, hogy a ministertanács a kivételes nyugdíjazásokra, illetőleg nyugdíjemelésekre vonatkozó felterjesztés jogával ne éljen olyan mértékben, a mint azt az 1905-ben működött kormányok tették. E tekintetben egyelőre megnyugtatásul szolgálhat a jelenlegi minister­elnök urnák a képviselőház zárszámadási bizottságában tett azon kijelentése, mely szerint a jelenlegi kormány elvi álláspontja az, hogy a ministertanács rendszerint csak kegy díj engedélyezése iránt fog előterjesztést tenni s nyug­díjemelés iránt csak rendkívüli elbírálást érdemlő, kivételes esetekben, s hogy nyugdíjemelések indokolásául legfeljebb egy megkívántató, de hiányzó kellék elengedése hozható kivételes esetekben javaslatba. Bár az 1905-ben tapasztalható visszaélések ismétlődésének megakadályo­zása czóljából indokolt volna a nyugdíjtörvénynek oly értelmű módosítása, mely a nyűg- és kegydíj határvonalát szabatosan megállapítaná, minthogy azonban ez a törvényhozásra váró nagy feladatok mellett egyelőre nem re­mélhető, ideiglenes korrektiv um gyanánt a képviselőház erre vonatkozólag egy határozatot hozott, a melyet jelentésünk végén fogunk előterjeszteni. Azon tapasztalás alapján, hogy az állami üzemek pénzügyi eredményei­ről a zárszámadások kapcsán előterjesztett számadások nem teszik kellő mértékben lehetővé annak ellenőrzését, vájjon az államvagyonnak ezen üze­mekbe fektetett igen jelentékeny része megfelelően kezeltetik-e és minő jöve­delmet hajt az államnak, a képviselőház zárszámadási bizottsága a kormány hozzájárulásával határozati javaslatot terjesztett a képviselőház elé, azon. irányelvek megállapítása czóljából, a melyeknek figyelembevételével az állami üzemek eredményeinek elszámolását a jövőben kívánja. E határozati javas­latot a képviselőház szintén elfogadta. Az előadottakban ismertettük röviden az 1905. évi zárszámadásról szóló állami számvevőszéki jelentésnek mindazon megállapításait, a melyekre nézve a képviselőház indíttatva érezte magát az 1905. évi zárszámadások tudo­másulvételével kapcsolatban határozatokat hozni, és azokat hozzájárulás czól-, jából a főrendiházzal közölni. E határozatok a következők : I. 8212. jksz. a. kimondta a képviselőház, hogy az 1905. évben b. Fejór­F&rcn'di iromátiy. XX. 1906—l!)U. 7

Next

/
Thumbnails
Contents