Főrendiházi irományok, 1910. XX. kötet • 970-1018. sz.
Irományszámok - 1910-983
10 983. szám V-ik melléklet a 083. számú irományhoz. Indokolás az egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló 1912: VII. t.-c. 1. és 2. §-ának kiegészítéséről készült törvényjavaslathoz. Az egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló 1912 : VII. t.-c. 1. ós 2. §-a megszabja, hogy bírói és ügyészi hivatalra csak az nevezhető ki és az ügyvédek lajtromába csak az vehető fel, aki az addigi kellékeken felül kimutatja, hogy a képesítő vizsga letétele után két évi gyakorlatot folytatott. • . ... A már joggyakorlaton levőknek a törvény azt a kedvezményt biztosítja, hogy a két évi gyakorlatot nem keli kimutatni azoknak, akik a képesítő vizsgát a törvény életbelépésétől számított másfél óv alatt letették. A torvény 1. ós 2. §-át az 1912. évi március hó 19-én 13.100. I. M. szám alatt kelt rendelet 1912. évi május hó 1-óvel léptetvén életbe, ez a l 1 /« évi határidő 1913. évi október hó 31-óvel telt le. Nehogy azok, akik a másfél évi idő alatt tényleges katonai szolgálatot teljesítettek ós emiatt a vizsgára nem készülhettek, a kedvezménytol önhibájukon kívül elessenek, a törvény azt is kimondja, hogy az említett mastei évi határidő folyása a törvény életbeléptetése után teljesített tényleges katonai szolgálat alatt szünetel. , Eszerint a törvény az átmeneti idő megállapításában csupán a törvény életbeléptetése után, az átmeneti idő alatt teljesített tényleges katonai szolgálatot veszi figyelembe, ellenben a törvény életbeléptetése előtt teljesített tényleges katonai szolgálatra nincs tekintettel és nevezetesen nem veszi azt figyelembe akkor sem, ha a vizsga letételéhez szükséges három évi joggyakorlat csupán a katonai szolgálat teljesítése miatt nem telt le a mástól évi határidő végéig, vagyis addig, amíg a vizsga letétele a két évi utógyakouat alól a törvény szerint mentesített volna. , A tényleges katonai szolgálat figyelembe vétele tekintetében a törvényben tett ez a megkülönböztetés indokolatlanul sújtja azokat, akik a törvény életbelépése előtt teljesítettek katonai szolgálatot és ópoly méltányos elbánásra tarthatnának számot, mint azok, akik a törvény életbelépése után katonáskodtak.
