Főrendiházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 887-931. sz.
Irományszámok - 1910-903
903. szám. 46 2-ik melléklet a 903. számú irományhoz. Indokolás az 1913. évi szeptember hó 2. napján Svájccal kötött választott bírósági egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslathoz. Az orosz cár kezdeményezésére Németalföld királynőjének kormánya által Hágába 1899. évi május hó 18.-ára egybehívott első nemzetközi békeértekezletnek egyik eredménye az az egyezmény, amely a nemzetközi viszályok békés elintézése tárgyában 1899. évi július hó 29.-én Hágában jött létre. Ennek az egyezménynek IV. címe a nemzetkőzi választott bíráskodásról szól, amely bíráskodásnak a 15. cikk szavai szerint az a célja, hogy az államok közt felmerülő vitás ügyek az illető államok választotta bírákkal és a jog tisztelete alapján nyerjenek elintézést. Az egyezményt aláíró hatalmak a 19. cikkben fenntartották maguknak a jogot, hogy - függetlenül az általános vagy különös államszerződésektől, amelyek reájok nézve a választott bíráskodás igénybevételére azidőszerint kötelezettséget állapítottak meg — akár a szóban forgó hágai egyezmény megerősítése előtt, akár azután új általános vagy külön, egyezményeket kössenek oly célból, hogy a kötelező választott bíráskodást mindazokra az esetekre kiterjesszék, amelyeket alája vonhatóknak vélnek. A békeértekezletet követő években csakhamar szüksége merült fel annak, hogy azok az eszmék, amelyek az értekezlet munkálatainak alapjaiul szolgáltak, bővebb és tökéletesebb kifejtést nyerjenek. Evégből Németalföld királynője — az amerikai Egyesült Államok elnökének kezdeményezésé re és az orosz cár felkérésére — 1907. évi június hó 15. napjára Hágába összehívta a második nemzetközi békeértekezletet. A nemzetközi viszályok békés elintézésének céljára az első békeértekezleten alkotott munkálat bizonyos pontok tekintetében szintén átdolgozást ós kiegészítést igényelvén, a második békeórtekezlet egyik eredményekép ugyanazon tárgyban 1907. évi október hó 18. napján Hágában újabb egyezmény jött létre, amely az első egyezménynél részletesebb és kimerítőbb szabályozást foglal magában. Ez az újai»!» egyezmény szintén a IV. címben foglalkozik a nemzetközi választott bíráskodással s 40. cikkében megismétli azt a fenntartást, amelyről előbb az első egyezmény 19. cikkénél volt szó.
