Főrendiházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 887-931. sz.
Irományszámok - 1910-922
366 922. szám. alapján újra lekötötte, az 1912. évi kezelésbe Összesen 58*255 millió koronavitetett át. Az állam rendes kiadásai az 1911. számadási évben az 1910. évhez képest 110 859 millió koronával emelkedtek, míg rendes bevételeinek emelkedése 157-619 millió koronát tett ki. Az átmeneti kiadások összege • 94*023 millió korona volt, beruházásokra pedig 173*258 millió korona fordíttatott, mely az ingatlan vag3^on leltárában 155 221 millió korona értékgyarapodással van ellensúlyozva. A legnagyobbrészt kölcsönökből álló rendkivüli bevételek 128*091 millió koronára rúgtak. Az állam pénztári készlete az 1911. év végén 224*099 millió korona volt. Az állami tiszta vagyon az 1911. év folyamán 183*525 millió koronával, az államadósság viszont bruttóban 117.747 millió, nettóban pedig (a törlesztések folytán) 100*995 millió koronával gyarapodott, úgy, hogy az 1911. év végén az összes állami vagyon 2.464*522 millió koronát, az összes államadósság pedig 5.406*958 millió koronát tett ki. A bruttoadóssággyarapodásból 111.972 millió korona esik a törvényhozási felhatalmazás alapján kibocsátott 4°/o-os magyar járadékkötvényekre, amivel szemben megfelelő összegű rendkívüli pénzbevétel áll, míg a többi 5.775 millió korona az egyes tárczákat terhelő adósságok számláján fordul elő gyarapodásként, de nem pénzbevétellel, hanem részben ingatlan vagyon, részben értékpapír értékkel van ellensúlyozva. Végül azon állami alapok és alapítványok vagyonálladóka, amelyekre az állami számvevőszék ellenőrző hatásköre kiterjedt, az 1911. év végén 257*2()4 millió korona volt. Ezekben kívántuk az 1911. számadási óv államháztartásának eredményét s az abban az előző számadási évhez képest előfordult változásokat ismertetni. Az állami számvevőszék jelentésének és a beterjesztett zárszámadásnak vizsgálata folyamán megállapítást nyert, hogy az átfutó kezelésnek az állami számvevőszék által való ellenőrzése hiányos, mert annak évközi forgalmáról nem tesz részletes jelentést, a mi viszont a parlamenti ellenőrzés tökéletességére gyakorol káros befolyást. Ennek oka az, hogy a jelenleg érvényes számviteli szabályok szerint a kormány az átfutó kezelésről évközben nem küld könyvkivonatokat az állami számvevőszéknek. Az ellenőrzés e hiányosságának megszüntetése céljából az állami számvevőszók már régebben tárgyalást kezdett a kormánnyal, amely azonban eddig befejezhető nem volt. Hiányos továbbá az állami számvevőszék ellenőrzése a kormány kezelése alatt álló alapok és alapítványok tekintetében is. Az állami számvevőszék jelentésében 154 ilyen alapról és alapítványról emlékszik meg 257*204 millió korona értékben. Ezek azonban csak csekély részét teszik a kormány kezelése alatt álló alapok és alapítványoknak. Az állami számvevőszók már az 1896. évi zárszámadási jelentésében jelentette, hogy a kormánnyal tárgyalást kezdett az összes alapok ós alapítványok ellenőrzésének rendezése iránt. E tárgyalások feladata lett volna annak megállapítása, hogy mely alapok és alapítványok tartoznak költségvetési, zárszámadási és állami számvevőszéki ellenőrzés alá. E tárgyalások azonban szintén nem voltak még befejezhetők, holott a kormány kezelése alatt álló összes alapok és alapítványok állami számvevőszéki ós parlamenti ellenőrzése az állami háztartás rendje szempontjából igen nagyfontosságú. A zárszámadásban észlelt e két hiány arra az általunk is helyeselt intézkedésre indította a képviselőházat, hogy a zárszámadás tudomásulvétele
