Főrendiházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 887-931. sz.

Irományszámok - 1910-895

20 895. szám. Következik ez egyfelől abból a körülményből, hogy az 1907 : XVIII. t.-cz. 2. §.-ának utolsó bekezdése a törvénymagyarázat általános elvei szerint nemcsak a Bp. eredeti rendelkezéseire, hanem az ezen javaslat szerint a Bp. egyes rendelkezéseinek helyébe lépő jogszabályokra is természetszerűen alkalmazást nyer. A jelen törvényjavaslat II. czikke nem tekinthető külön szerves törvénynek, nem kifejezetten hangsúlyozza, hogy egyes rendelkezései a Bp.-nak pontosan megjelölt egyes szabályait fogják helyettesiteni. Már pedig azt nem lehet kétségbe vonni, hogy az ilyen természetű új jogszabályokra mind az érvényes, a mi az eredeti jogszabályokra érvényes volt, ha csak a törvényhozás kifejezetten másképen nem rendelkezik, a mi jelen esetben nem történt meg. Érvényes tehát a javaslat rendelkezései tekintetében az 1907 : XVIII. t.-cz. 2. §-ának idézett utolsó bekezdése is, a mely kimondja, hogy a kir. Ítélőtábla hatáskörébe utalt semmisségi panaszokra a Bp.-nak vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók. Miután ennélfogva kétségtelen az, hogy az 1907 : XVIII. t.-cz. 2. §-a érintetlenül marad és hogy a mennyiben semmiségi panaszok elintézéséről van szó, a kir. táblák előtt folyó eljárásra is megfelelően alkalmazni kell a jelen törvényjavaslat II. czikkének rendelkezéseit — a bizottság a minister ur kijelentését tudomásul véve, nem tartja szükségesnek, hogy e tekintetben a javaslatba új rendelkezés vétessék fel. A törvényjavaslat átvizsgálásánál azonban a bizottság azt találta, hogy ennek szövegében az alábbi téves idézések és sajtóhibák fordulnak elő. 1. az 1. §. második bekezdésében 2—22. §. helyett 2—24. §. idézendő ; 2. ugyancsak az idézett szövegben 23. §. helyett 25. §. Írandó ; 3. a 24. §. második bekezdésének utolsó sorában téves a 9. §. harmadik bekezdésére való hivatkozás, helyette (9. §. második bekezdése) teendő ; 4. a 29. §. 5. pontjában (14. §.) helyett (13. és 15. §.) ugyanott egy sorral alább 14. §. helyett ugyancsak 13. és 15. §. lesz írandó ; 5. a 34. §. első sorában 27. §. helyett 29. §. idézendő ; 6. a 35. §. harmadik sorában az „eljárást" szó iráshiba, ez „eljárt"-ra kiigazitandó. Miután ezek a helyesbitések és kijavítások a törvényjavaslaton sem elvi sem szerkezeti módosítást nem tesznek, a bizottság azt javasolja, hogy a hibás idézések és íráshibák minden további tárgyalás mellőzésével egyszerűen jegyzői tollal kijavíttassanak és a kijavításról a képviselőház a hozzá intézett üzenetben értesíttessék. A törvényjavaslat eredményesen szolgálja azt a czélzatot, hogy az esküdtbírósági eljárásnak, az eddigi tapasztalatok szerint észlelt fogyatékosságai kijavíttassanak, ezzel azt a czélzatot is, hogy az esküdtbiróságot tévedéseiben lehetőleg megakadályozza. A semmisségi panaszra vonatkozó eljárási szabályok átdolgozásával a felsőbíróságot a merev megkötöttség alól feloldva, módot ad annak, hogy az esküdtbíróság tévedéseit, ha ilyen mégis előfordul, korrigálhassa, végeredményében pedig a jogkereső közönség megnyugtatására, a büntető igazságszolgáltatás iránti bizalmának fokozására szolgál. Ezért a bizottság a javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlja. A szegedi ügyvédi kamara dr. Zsigmondy Jenő főrendiházi tag ellenjegyzése mellett kérvényt adott be a főrendiházhoz, melyben az esküdtbirósági eljárás czélba vett reformálását tartalmazó törvényjavaslat tárgyalását egyelőre felfüggesztetni kéri. Ugyancsak kérvényt adott be gróf Batthyány Lajos főrendiházi