Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-864
56 864. szám. megvédje és azokról a belvizeket elvezesse. A társulati alakulás alaPJáuI szolgált tervek alapeszméje, a Szamosmenti töltések építésén túl, az v olt, hogy a társulat árterületére kívülről jutó vizek különállóan, a láp területé 116 ^ érintése nélkül nyerjenek az élő vizf oly ásókba elvezetést. Ennek megfeleljen a korábbi állapotban az Ecsedi lápon szétterült Kraszna folyó vizein e k Vásárosnaménynál a Tisza folyóba való vezetésére a töltésekkel ellátott Kraszna csatorna épült, a kívülről jövő többi vizek elvezetésére pedig alternatívaként két nyilt csatorna terveztetett, amelyek közül az egyik a Kraszna csatornába, a másik pedig Vetés alatt a Szamosba vezette volna a társulati árterületre kívülről jövő vizeket, hogy ily képen a társulati ártér azoktól mentesítve, az Ecsedi lápon keresztül ásott Keleti csatorna és lápi csatorna kizárólag a belső vizek továbbvezetésére szolgálhasson. Az alakulás alapjául szolgált terveknek hatósági letárgyalása során azoknak az említett nyílt csatornára vonatkozó része, az érdekeltség egyes csoportjainak heves ellenzése miatt, egyik alternatívában sem nyert engedélyezést és a hozott határozatok értelmében csakis a Sóspatak, Homoród és Balkány patakok elvezetésére szolgáló csatorna épülhetett ki, magas terepen való vezetéssel. E csatorna az említett patakok vizeinek elvezetésében álló céljának teljesen meg is felel, nincs kihatással azonban a Sóspatak-HomoródBalkány csatorna felső kezdőpontja ós Kraszna folyó között fekvő dombosabb területekről lehúzódó vizekre ; e vizek a mostani állapot szerint a keleti csatornába jutnak. A Keleti csatornának az eredeti tervek alapeszméjétől eltérőleg előállt e megterhelésből folyólag 1907. évig, az akkori szárazabb időszakban nem származott baj. Ez évtől kezdve azonban a Keleti csatorna mentén, az ennek túlterheltsége folytán történt kiöntések miatt, évről-évre nagyobb területek jutottak viz alá ós e helyzet különösen az 1913. évben vált rendkívül súlyossá. A Keleti csatorna mentén jelentkezett bajok megszüntetésének kérdése már évek óta áll előtérben és különböző tervek készültek annak megoldására. Kezdetben a társulat a Keleti csatorna nagymérvű kibővítését, majd pedig, amikor kiderült, hogy az igen nagy költséget igénylő e munkálat sem szüntethetné meg a káros hatásokat, egy tározó mű létesítését tervezte, amellyel a felülről jövő vizek mindaddig fel lettek volna tartóztatva, amíg a Keleti csatorna azokat kiöntés nélkül elvezetheti. Ez utóbbi terv kivitelének azonban a hatósági engedélyezés során támadtak, a tárolás következtében mesterséges elárasztás alá jutó területek szempontjából, le nem küzdhető akadályai. A kérdés helyes és gyökeres megoldása végett vissza kell térni az eredeti tervek már említett abbeli alapeszméjének teljes megvalósításához, hogy az ártérre kívülről jutó összes vizek, a belső vizek elvezetésére hivatott csatornák igénybevétele nélkül, különállóan vezettessenek az élő vízfolyásokba. A legújabban készült terv ez alapon oldja meg a kérdést, azáltal, hogy eszerint a Keleti-csatorna legfelső, az alább fekvőktől elzárással elkülönítendő részének, valamint a lápi és a Keleti-csatorna között már meglevő osztócsatornának felhasználásával egy a Kraszna-csatornához vezető felfogócsatorna létesíttetnék, amelynek segélyével a szóbanforgó külső vizek a Kraszna alacsony vízállásakor a Kraszna-csatorna töltésébe építendő zsilipen, a Kraszna magas vízállásakor pedig az ott létesítendő szivattyútelep útján jutnának a Kraszna-csatornába. E munkálatok 900.000 K-val vannak előirányozva.
