Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-875

875. szám. 571 Az engedély nélküli kimaradás vagy eltávozás a szolgálatból, ha az utólag elfogadhatóan nem igazoltatik, a távollét tartamára esedékes illetmények elvesztését vonja maga után. Ugyanily szempont alá esik az engedélyezett szabadságnak igazolatlan túllépése is. Az igazolatlan kimaradás további jogkövetkezményei iránt az 54 szakasz intézkedik. A hivatalból való kimaradás leggyakoribb oka a betegség. A betegség esetén követendő eljárás megállapitását azonban czélszerűbbnek mutatkozott az egyes vasutak szolgálati szabályzatának átengedni, miután e részben nem annyira a szigorú jog elvei, mint inkább méltányossági tekintetek tartandók szem előtt. 18. §. E §. az eddigi alapon a munkaidő (hivatalos órák) pontos betartásáról kivan gondoskodni, s ezzel kapcsolatban némileg kiegósziti a 16. §-t is, midőn kimondja, hog}

7 az alkalmazott a megszabott munkaidőn belül a szolgálati beosztásánál fogva ráruházott teendők mellett vagy helyett, megíagyásra a rendes munkakörébe nem tartozó teendőket is köteles elvégezni. Azon elvnél fogva, hogy rendkívüli esetekben az alkalmazott egész idejével tartozik a szolgálatnak, azt rendeli a jelen szakasz 2. bekezdése, hogy rendkívüli körülmények között, a minők a vasúti szolgálatban gyakran egészen váratlanul állanak be, a megállapított munkaidőn túl is kell szolgálatot teljesíteni. A méltányosság követelményeinek megfelelően gondoskodni kellett azonban itt arról is, hogy az évi fizetéssel nem biró ós a 2. §. 1.1. c. és II. 2. a, pontjaiban megjelölt napibóresek ós munkások által teljesített rendkívüli munka külön díjazásban részesittessék, a mi iránt a különféle szolgálatok természetéhez képest a kereskedelemügyi minister rendeletileg intézkedik. Egyébiránt a törvény megvédi az alkalmazottakat a túlcsigázás ellen v

26. §.) a rendes körülmények között a szóban levő szakasz utolsó bekezdése értelmében a munkaidő nem terjedhet a pihenőidő í óvására. 19. §.' A 19. §. tulaj donképen a vasúti szolgálatban oly annyira fontos józanságot teszi az alkalmazottak kötelességévé. A személyzet minden tagjának kötelességévé tétetik még az is, hogy feljelentse azt az alkalmazottat, a kin szolgálata közben vagy közvetlenül szolgálata megkezdése előtt ittasság észlelhető s az ittas alkalmazott szolgálattételre nem bocsátandó, illetőleg a szolgálattételtől eltávolítandó. Az alkalmazottak ezen kötelessége folyik ugyan már a 10. §. utolsó bekezdéséből, annak külön kiemelését azonban a vasúti szolgálat természete indokolja. Tekintettel azokra a kiszámíthatatlan károkra és veszélyekre, melyek a józanság elleni vétségekből a szolgálatra háromolhatnak, az ittasság a 33. §. 3. pontjában azok közé a vétségek közé soroztatott, melyek a legszigorúbb fegyelmi büntetéssel, elbocsátással büntethetők. 72*