Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-875
875. szám. 559 pedig szemmel láthatóan szükségesek. (íondoskodni kelett tehát a felvételek szabályszerűvé tételéről, a fennálló gyakorlatnak legalizálásáról s ezért vétetett fel az 5. §-ba mint kivételes intézkedés az a határozmány, mely szerint a vasút szolgálatába 18 évnél fiatalabb, de legalább is 14-ik életévét betöltött ifjú is felvehető. De szükség van erre az intézkedésre az emiitetteken felül még azért is, hogy a forgalmi szolgálat ellátásához megfelelő számban képezhessenek ki a vasutak nem tisztviselői minősitésű oly személyzetet, melytől rendszerint négy középiskolai osztály elvégzése igényeltetik. Ily személyzetben a vasutak ma igen érzékenyen érezhető hiányt szenvednek azért, mert 18. életévük betöltése előtt a vasúthoz felvehetők nem lévén, a négy középiskolai osztályt rendszerint 14—16 éves korában végző s tanulmányokat tovább nem folytatható ifjú más pálya után néz s ha ott beválik, rendszerint ott is marad. Csak kevés s ez is a selejtese, a kinek másutt nem volt kitartása és maradása, próbál szerencsét 18 éves kora után a vasútnál, a mi ezek igényeit ki nem elégítheti. Azért is gondoskodni kellett tehát a 18 évesnél fiatalabbak felvehetésérol is, hogy a négy középiskolai osztályt végzett ifjú a negyedik osztály sikeres elvégzése után kiképzés és kisegitő szolgálattétel végett közvetlenül vasúti szolgálatba állhasson. Egyszerüsitést és a szolgálati rend biztositását czélozza az az intézkedés, mely szerint jövőre az összes vasúti alkalmazottak a közvetlen szolgálati főnök kezébe azonnal a szolgálatba lépés, illetőleg az állandóvá válás időpontjában teszik le a fogadalmat, illetőleg a szolgálati esküt. A szolgálati eskü, illetőleg fogadalom kivétele a vasutüzleti rendtartás szerint tulajdonképen a m. kir. vasúti ós hajózási főfelügyelőség hatáskörébe tartozik ugyan, mindazonáltal tekintettel arra, hogy a gyakorlatban a vasúti alkalmazottak legnagyobb részétől a szolgálati esküt és fogadalmat máreddig sem a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség tagjai közvetlenül, hanem átruházott hatáskörben maguknak a vasutaknak erre kijelölt különféle közegei vették ki, nem találom aggályosnak tovább menni e téren egy lépéssel akként, hogy minden szolgálati főnök felhatalmaztassók az alája rendelt alkalmazottak szolgálati esküjének, illetőleg fogadalmának kivételére éppen úgy, a mint ez az állami szolgálatban is általában gyakorlatban van. Csakis ily módon érhető el az a követelmény, hogy minden alkalmazott, kivétel nélkül szolgálatba lépése, illetőleg állandó alkalmazottá válásának időpontjában, minden késedelem nélkül azonnal feleskettessék. Ily módon elkerülhető lesz az a múltban nem ritkán tapasztalt vissz;is állapot, hogy egyes vasutaknál az alkalmazottak nagy számban éveken keresztül állottak szolgálatban a nélkül, hogy a szolgálati esküt letették volna. Az alkalmazottak jogai és kötelességei. Az alkalmazottak jogairól ós kötelességeiről szóló III. fejezetben, lehető figyelemmel az egyes külföldi vasutak szolgálati szabályzatainak a tapasztalatban már bevált rendelkezéseire és egészben véve az eddigi vasúti szolgálati rendtartás idevágó határozmányai alapján szabatosan megállapittatnak az alkalmazottak általános kötelezettségei (10. §.), valamint külön-külön a fellebbvalók (11. §.) és az alárendeltek (12. §.) kötelességei és jogai. E határozmányok közül kiemelést a 12. §. azon rendelkezése érdemel,
