Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-875

SÍÖ^szám. 539 szolgálat egy részében jelenlétre vagy készenlétre szorítkozik ós egyhuzamban legalább hat órai pihenőidő éjjelre esik. Ily szolgálat mellett kéthetenként egyszer 24 órai teljes pihenőt kell adni. A pihenőidőbe nem lehet beszámítani a jelen törvény 27. §-a alapján igénybe vett szabadságidőt; továbbá a mozdony- ós vonatkísérő személyzetnél a szolgálat átadására és átvételére, valamint a szolgálat helyétől a lakhelyig ós visszamenetel re szükséges időt abban az esetben, ha az alkalmazott nem lakhatik szolgálati helye (telepállomása) közelében. Az egyhuzamban megkívánható szolgálati idő leghosszabb ós a pihenőidő legrövidebb tartamát, figyelemmel az egyes vasutak jellegére, a vonalak helyi ós forgalmi viszo^aira, valamint a szolgálat követelményeire, a fentebbi elvek alapján a kereskedelemügyi minister rendelettel szabályozza. A jelen §. rendelkezései a 18. §. második bekezdésében foglalt szabályt nem érintik. 27. §. Szabadság. I. Bizonyos szolgálati idő után minden alkalmazottnak — a mennyiben azt rendkívüli viszonyok ki nem zárják — igénye van szabadságra, még pedig naptári óvenkint: 1. tisztviselőknek: az első 10 évi szolgálat alatt 14 napra; a 20-ik szolgálati évig 21 napra; a 20-ik évet meghaladó szolgálat után 28 napra; 2. a többi évi fizetéses alkalmazottaknak: az első 10 évi szolgálat alatt 8 napra ; a 20-ik szolgálati évig 10 napra; 20 évet meghaladó szolgálat után 14 napra; 3. havidijasoknak és napidijasoknak, napibéreseknek és munkásoknak 3 évi szolgálat után 8 napra. II. Három napnál nem hosszabb szabadságot indokolt esetben a szolgálati főnök engedélyezhet alárendeltjeinek, ha ezt a szolgálat érdeke megengedi. Ha azonban e szabadság helyettesítési költségeket okoz, ennek engedélyezése a felsőbbség hatáskörébe tartozik. Ha az egy naptári évben igénybe vett rövid szabadságok napjainak száma, összege hat napot meghalad, a hat napot meghaladó részt az évi rendes szabadságidőbe be kell számítani III A szabadság igénybevételének idejét az illetékes felsőbbség határozza meg A szabadságot csak a szolgálati ügyek szabályszerű átadása után szabad megkezdeni. Az illetékes felsőbbség a szabadság megszakítását fontos szolgálati érdekből bármikor elrendelheti. Az alkalmazott megszakított szabadságidejének hátralévő részét, amennyiben lehetséges, utóbb, de csak ugyanabban a naptári évben veheti igénybe. IV A biztosított szabadságokba a fegyver gyakorlaton ós betegségben töltött idő nem számítódik be, a betegsóg után az üdülés céljaira igénybe vett távollét idejét azonban a biztosított szabadságba be kell számítani. 68"