Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-873
474 873. szám. A 2. §-hoz. A vármegyék, valamint a több képviselő küldésének jogával felruházott városok kerületeinek részletes beosztását, továbbá a vármegyei kerületek székhelyeinek kijelölését az 1848 : V. t.-c. 7. és 8. §-a egészbenvéve a vármegyékre, a szabad kerületekre és a sz. kir. városokra bizta. Maga a törvény vármegyénkint, szabad kerületenkint és városonkint (községenkint) csak a választókerületek számát és kivételesen egyik-másik választókerületnek a székhelyét állapította meg. A választókerületek beosztásának irányelvéül pedig a népesség számát és a lakásuk helyén kivül szavazó választók könnyebbségének szem előtt tartását jelölte meg. Lényegében azonosan rendelkezett az 1877 :X. t.-c. 3. §-a is, amely a beosztás alapjául a lakosok és választók számát jelölte meg, továbbá a törvényhatóságok által foganatositott beosztásra nézve a belügyministeri jóváhagyást is kötelezővé tette és kijelentette, hogy „az ekként megállapitott választókerületek és választási székhelyek a törvény további rendelkezéséig változatlanul fentartandók". Tényleg több későbbi törvényünk rendelkezett a statusquonak némi megváltoztatásáról. Példa erre a legutóbbi ilynemű törvényeink sorából : az 1900 :XIV. t.-c. „az országgyűlési képviselöválasztói jog gyakorlásának némely községet, pusztát és telepet érintő rendezéséről" ; az 1904 :XIX. t.-cikk Sándor községnek Szabadka városába kebelezéséről ; az 1904: XXXVII. t.-cikk Győrsziget és Révfalupataház községeknek Győr sz. kir. városba kebelezéséről és a volt győrszigeti választókerület székhelyének Zámolyba való áthelyezéséről. Amint azt e javaslat általános indokolásában kifejtettem, a választókerületek beosztásánál ma már nem volna megfelelő, ha csak a „lakosság és a választók" számát tartanok szem előtt; hanem figyelemmel kell lenni ezenfelül a népesség kulturális fokára, gazdasági erejére, a múlt és jelen bizonyos mértékű honorálásán kivül a jövő fejlődés valószínűségére, végül a helyenkint változó egyes különleges tényezők arányos mérlegelésére és összhangzatos érvényesítésére is. Mindezeknek a körülményeknek helyes megítélése sokféle adatnak ismeretét és lelkiismeretes mérlegelését föltételezi. Ezeknek az adatoknak felkutatására és feldolgozására, egyáltalában mindezeknek a legapróbb részletekig szakszerű mérlegelést igénylő kérdéseknek tárgyilagos elbírálására olyan nagyobb számú tagból álló testületek, mint aminők a törvényhatósági bizottságok, alig alkalmasak, vagy ily irányú munkájuk oly hosszú időt igényelne, amennyi a törvény életbeléptetésének sürgőssége mellett nem áll rendelkezésre. Ez okból egyedül azt a megoldást tartom helyesnek, hogy a törvényhozás csakis az egyes vármegyei és városi törvényhatóságokra eső választókerületek számát és a székhelyeket állapítsa meg, magának az egyes kerületek beosztásának nehéz munkáját ellenben — törvényhozási felhatalmazás alapján — a belügyminister végezze felelősségének teljes tudatában és a felelősség egészének elvállalása mellett, akként azonban, hogy a kerületek beosztásáról szóló részletes rendeletét köteles legyen a képviselőháznak azonnal bemutatni, és — az esetleg becsúszott kétségtelen hibák kiigazításától eltekintve — azon érdemleges változtatást csak törvény tehessen ép ugy, mint a múltban is a törvényhatóságok által foganatositott részletes beosztást csak a törvényhozás változtathatta meg. Ez az eljárás biztosítékot nyújt az iránt, hogy a figyelmet érdemlő összes körülmények — amelyeket az Indokolás során előbb már többször és kellő részletezéssel kiemeltem — a leggondosabb mérlegelésben fognak részesülni ; a kerületi részletes beosztást tartalmazó rendeletnek a képviselőház elé terjesztése a legilletékesebb szervnek : a képviselőháznak ad módot, hogy a beosztást tartalmazó rendeletnek tudomásul
