Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-870

154 870. szám. s a szabadságvesztésbüntetés időtartamát a Btk. és a Kbtk. szabályai szerint már az ítéletben kell megállapítani. A pénzbüntetés végrehajtásának e részletes szabályozásával a javaslat tételes jogunknak egyik erősen érzett hiányát van hivatva pótolni. A 42. §-hoz. Mint a 16. §-nál említve volt, a nyomdaipar fejlettsége s a hírlapok rendkívüli eltérjedettsége mellett úgy a nyomdák, mint a hírlapvállalatok nagy része nem egyes emberek, hanem jogi személyek vagy társaságok kezében van. A felelősségnek célszerű, igazságos és méltányos érvényesíthetése végett a javaslat különbséget tesz e társasvállalatoknál a felelősség egyes nemei közt. A dolog természetének megfelelően e felelősség egyes egyént terhelhet csak, ha személyes kötelezettségek teljesítéséről vagy szabaclságvesztésbüntetés végrehajtásáról van szó, de terheli az a jogi személy vagy társaság egész vagyonát, ha vagyoni kötelezettségeket kell teljesíteni. E jogszabály ugyan annyira természetes, hogy külön kifejezése fölöslegesnek látszik, de minden kétség eloszlatása végett azért is szükség van iá, mert a javaslat 17. §-a »a kiadásért személyesen felelős személyt« említ ; külön kifejezett rendelkezés nélkül tehát kétség lehetne az iránt, hogy az egész társasvállalat a személyesen felelős egyén mellett bármiért felelős lehet-e ? E kétséget a 42. §. teljesen eloszlatja, amikor kimondja, hogy a kiszabott pénzbüntetésért, bűnügyi költségért és kártérítési összegért a 40. §-ban megállapított vagyoni felelősség, ha a kiadó vagy a nyomdatulajdonos valamely jogi személy vagy társaság, ennek egész vagyonát terheli. Hogy a vagyonhoz mi tartozik, annak megállapítása az általános magánjog feladata. A 43. §-hoz. 1. A Btk. 277. §-a szerint rágalmazás vagy becsületsértés miatt történt elítélés esetében a sértett fél kívánatára az ítélet közzétételét kell elrendelni. A javaslat a Btk.-nek e helyes és méltányos rendelkezését fentartja. Minthogy azonban e rendelkezés a gyakorlatban sok vitás és megoldatlan kérdésre szolgáltatott alkalmat s többször nem bizonyult elég hatályosnak : azért a javaslat a közzététel kötelességét és módozatait tüzetesebben sza

: bályozza. 2. A sajtó útján, de nem időszaki lapban elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés miatt hozott ítélet közzétételéről a Btk. 277. §-a úgy rendelkezett, hogy az ítélet egész terjedelmében, indokaival együtt az elítéltnek költségére azon vidéknek, ahol a büntetendő cselekmény elkövettetett, valamelyik lapjában és ha ott lap nem jelenik meg, a sértett fél által megjelölt belföldi lapban tótessék közzé. A javaslat e rendelkezés elveinek fenntartásával a közzétételre alkalmas lap kiválasztásában a bíróságnak szabadabb kezet nyújt. Gyakran megtörténik, hogy valamely a vidéken nyomtatvány útján elkövetett rágalmazásról vagy becsületsértésről az egész ország tudomást szerez ; méltánytalan volna a sértett önvédelmi s a bíróság rendelkezési jogát megszorítani úgy, hogy a marasztaló ítéletet csak az illető vidék lap-