Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-870
148 870. szám. téseinél a kiadó, a 85. §. szerint időszaki lapok egyéb közleményeinél > felelős szerkesztő tartozik büntetőjogi felelősséggel, E rendelkezés egyes, a szabályt szabatosabbá és méltányosabbá te VŐ változtatásokkal elvben a mai tételes jogot tartja fenn. Változtat a javaslat a mai törvény szövegén azzal, hogy a második fokozaton állók felelősségének feltóteléül nem azt kívánja meg, hogy a szerző »ne tudassók«, hanem azt a körülményt, hogy a szerző büntetőjogi felelősségre vonható ne legyen. Az ismeretlen helyen tartózkodó, vagy külföldön lakó szerzőktől közölt sajtótermékekórt a kiadónak, időszaki lapoknál a szerkesztőnek felelnie kell, mert az államhatalomra nézve teljesen mindegy, hogy a szerző nevét nem tudja-e vagy hollótót nem ismeri vagy bár ismeri azt, de büntetőjogi úton őt felelősségre nem vonhatja. Ezért a javaslat a belga sajtótörvény szabatosabb szövegét fogadta el és akkor bünteti a második fokozatban álló személyt, ha a szerző büntetőjogi felelősségre nem vonható. 7. Az időszaki lapban megjelent nyílttéri közlemények és hirdetések miatt a javaslat a felelősséget teljesen a kiadóra hárítja. Ezek miatt ugyanaz a felelősség terheli őt, mint más közleményeknél a szerkesztőt. Köztudomású tény, hogy az időszaki lapok hirdetéseivel a szerkesztőség foglalkozni nem szokott, azokat a kiadóhivatal közvetlenül teszi közzé. Ily körülmények közt nem felelne meg a tényleges viszonyoknak, de nem is járna eredménnyel a sajtójogi felelőspógnek olyan rendezése, amely a hirdetésekért és a nyílttéri közleményekórt is a szerkesztőt tenné felelőssé ily rendezés folyományának kell tekinteni, hogy bíróságaink ma szinte teljesen figyelmen kívül hagyják a hirdetésekben ós a nyílttéri közleményekben — sajnos — mind nagyobb számban feltalálható sok bűncselekményt. 8. Az anyagi igazsághoz akar közelebb jutni a javaslat azzal is, hogy a kiadóra hárítja a szerző felelősségót, ha a közleményt a közzétett tartalommal a kiadó rendelte meg; a szerkesztő felelősségét, ha valamely közleményt a kiadó egyenes utasítására tettek közzé; a felelős szerkesztőre a szerző felelősségét, ha a közlemény megírására a szerzőt a szerkesztő utasította. A javaslatnak számolnia kellett azzal a függő helyzettel, amelyben az időszaki lapok alkalmazottai a szerkesztővel, a szerkesztő ós a sajó más munkásai a kiadóval szemben vannak s amelyben állásukat veszthetik, ha a szerkesztő vagy a kiadó rendelkezéseinek nem tesznek eleget. Ily kényszerhelyzetek kihasználását hivatott meggátolni az idézett jogszabály. A 35. §. második bekezdésének másik jogszabálya a fokozatos felelősségnek időszaki lapoknál harmadik fokozatát állítja fel, amikor a kiadót teszi a lap minden közleményéért felelőssé, ha a szerkesztőt nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni. E jogszabályt a javaslat a mai sajtótörvényből veszi át. 9. A 36. §. a nyomda- vagy más többszörösitő vállalat tulajdonosának felelősségét szabályozza, lényegileg a fennálló jogszabályok értelmében, mégis oly megszorítással, hogy e felelősség akkor is, ha más sajtójogi felelősségre nem vonható, csak oly esetben áll be, ha a sajtóterméken a kiadó, szerkesztő vagy szerző megnevezve nincs. A 37. §~hoz 1. E szakasz első bekezdése tételes jogunknak egy égető hiányát pótolja, mikor kimondja, hogy szerzőnek a ködöt kell tekinteni, ha a közleményt sajtó útján a szerző beleegyezése nélkül tették közzé.
