Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-870
132 870. szám. 3. Több oldalról az a kívánság is felmerült, hogy a szerkesztő köteles legyen a lap kiadásának helyén lakni. Minthogy azonban a mai közlekedési viszonyok közt valamely időszaki lapnak tényleges szerkesztése nagyobb távolságról is könnyen képzelhető, e megszorításnak pedig más célja nem lehetne, mint az, hogy a »strohman« szerkesztőktől a közönséget megoltalmazza: a javaslat mellőzte azt s más hatályosabb eszközzel védekezik a szerkesztéssel tényleg nem foglalkozó »szerkesztők« ellen (24 §. 4. pontja); a tényleges szerkesztők teljes szabadságát a javaslat nem érinti. 4. A német sajtótörvény 7. §-a szerint egy-egy időszaki lap több felelős szerkesztőt is bejelenthet, akiknek mindenike a lap más-más rovatáért felel. A javaslat mellőzött minden hasonló rendelkezést, mert az időszaki lapok magasabb színvonalának biztosítását látja abban, hogy a lap egész tartalmáért a felelősséget az kénytelen viselni, aki, mint rendszerint ismertebb egyéniség, felelős szerkesztőkónt a lap élén megnevezve van, akinek égisze alatt a lap tulaj dónké pen megjelenik. 5. Minthogy a javaslat a 17. §-nál megokolt feltételek megállapításával távolról som akarja megnehezíteni az időszaki lapok alapítását, hanem csak e lapok integritását s egyúttal a közérdeket védi, a §. utolsó bekezdése visszaélések megelőzése végett kimondja, hogy a kiadói és szerkesztői minőség igazolására szükséges bizonylatokat a hatóságok késedelem nélkül kötelesek kiállítani. Önként érthető, hogy ha e kötelezettséget a javaslat büntető szankcióval nem is látja el, a közhivatalnokok kötelességérzete s fegyelmi felelőssége e rendelkezés teljesítését biztosítja. A 18. §-!«>. 1. A javaslat 18. §.-a a lairiztosíték kérdésében foglal állást. A kérdés a sajtóreform vitatottabb kérdései közé tartozik. A tételes jog (1848: XVIII. t.-c. 30. §-a) lapbiztosítékot a politikai tárgyú időszaki lapoknál kíván ; még pedig 10.000 forintot (20.000 koronát), ha a lap naponkint jelenik meg, 5.000 forintot (10.000 koronát), ha egyes számait hosszabb időközökben adják ki. Más jellegű időszaki lapok alapításánál a sajtótörvény szerint biztosítékot nem kell tenni. A tételes jog e rendelkezéseivel szemben a legkülönbözőbb irányban jelentkeztek reformtörekvések. Ugy az érdekelt hírlapirodalom képviselői, mint a bírói gyakorlat körében teljesen eltérő a felfogás abban a tekintetben, hogy a törvényhozás a lapbiztosítékot eltörölje, fentartsa, az összes időszaki lapokra kitérj essze vagy éppen magasabb összegre emelje-e. Az igazságügyi kormány gondosan mérlegelte az egyes álláspontok mellett felhozható összes okokat. Bizonyos egyfelől, hogy a lapbiztosíték, míg a közéletnek ma általánossá vált erős hullámzása mellett a politikai jogok gyakorlatának bizonyos cenzusa gyanánt jelentkezik, addig, amint ezt számos oldalról hangoztatott panaszok mutatják, nem akadályozta meg egyes időszaki lapok visszaéléseit s a sajtó egy részének elfajulását. Másfelől azonban nem lehet szem elől téveszteni azokat a hátrányokat, amelyeket a lapbiztosítók eltörlése maga után vonna s azokat az előnyöket, amelyek úgy a sajtó szabadságára, mint a közönség érdekérc csak a lapbiztosíték fentartása mellett származhatnak.
