Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-870

870. szám. 127 E rendelkezés, amelyet a közrend érdeke kíván, megfelel a fennálló jog­szabályoknak. Ugyancsak fennálló jogszabályt tart fenn a javaslat, mikor azt rendeli, hogy az igazolvány rendszerint csak attól tagadható meg vagy vonható el, aki életének tizennyolcadik évét még be nem töltötte, vagy ragályos vagy undort keltő betegségben szenved, vagy pedig az élet, a testi épség, a sze­mérem vagy a vagyon ellen irányuló bűntett vagy vétség miatt három hónapi vagy ennél hosszabb ideig tartó szabadságvesztésbüntetésre volt elítélve és büntetésének kiállása óta három óv még nem telt el. Közérdek­ből azonban a rendőrhatóság attól is megtagadhatja vagy elvonhatja az iga­zolványt, aki egy éven belül a közrendet sértő más vétség vagy kihágás miatt ismételten meg volt büntetve. A tizennyolc évnél fiatalabbakat azért kellett e foglalkozástól eltiltani, mert azt az új nemzedék hasznos munkára nevelése követeli. A fiatalkorúak erkölcsi érdeke az utcai ós a házaló árusítással való foglalkozást egyenesen kizárja. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a fiatalkorú bűntetteseknek igen nagy százaléka kerül ki a fiatalkorú újságelárúsítók közül. Ez termé­szetes is ; az utcának, különösen a nagyvárosok utcájának légköre a bűn­cselekményekre csábító ezernyi alkalmával a legkevésbé való arra, hogy neveljen; maga a foglalkozás pedig megakadályozza a komolyabb előké­szülést a jövőre, a hozzászokást a nehezebb munkához, akadálya a rendes családi életnek. A veszedelmesebb bűntetteseket azért kell az utcai és a házaló elárúsítás­tól eltiltani, mert visszaéléseiktől a közönség máskép nem óvható meg. Az ilyen foglalkozás természetszerűen lehetővé teszi a közeledést az emberek­hez, a könnyű behatolást lakásaikba, ami az elzüUötteknek mindmegannyi alkalom újabb bűncselekmények elkövetésére. Ugyanez a körülmény okolja meg azt a további rendelkezést is, hogy a rendőrhatóság közérdekből attól is megtagadhatja az igazolványt, aki egy éven belül a közrendet sértő más vétség vagy kihágás miatt ismételten meg volt büntetve. önként érthető, hogy ha az igazolvány kiadásának feltételei megszűntek, a rendőrhatóság az igazolványt bevonhatja. A ragályos vagy undort keltő betegségben szenvedőket a közönség érde­kében kell a sajtótermékek terjesztésétől eltiltani. 2. A 13. §. utolsó bekezdése szerint az igazolvány kiállításánál a rendőr­hatóság előnyben részesítheti azokat, akik nehezebb testi munkára nem képesek. E rendelkezéssel a javaslat segédkezet óhajt nyújtani a szegónyügy égető fogyatkozásainak részleges orvoslásához. A munkabíró, erőteljes férfiak és nők rendszerint nincsenek ráutalva a kolportázs kisebb testi fáradsággal járó munkájára; és ha szabad versenyre kelhetnek e téren az ily könnyebb munkára kényszerülő — mert egyébként végső nyomorba jutó — gyönge vagy elaggott emberekkel, úgy az utóbbiakat megfosztjuk a lenyérkereset gyakran egyetlen forrásától, önként érthető, hogy a szóban forgó rendelkezés fakultatív ós alkalmazása a rendőrhatóságok belátásától függ. Az 5. §. második bekezdésének 1. ós 2. pontja alá eső sajtótermékek utcai ós házaló terjesztéséhez a 13. §-ban meghatározott igazolványra a javas­lat szerint szükség nincs; e rendelkezést az 5. §. második ós a 11. §. utolsó bekezdése mellett felhozott okokon kívül az a körülmény indokolja, hogy az ily hirdetéseket, stb. nem hivatásszerűleg azzal foglalkozó, hanem csak alka­lomszerűen felbérelt emberek osztják szót.

Next

/
Thumbnails
Contents