Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.

Irományszámok - 1910-786

SS 786. szám. tást kérhet az elnöktől. A javaslat rendszere szerint ez semmi nehézségbe nem ütközik, minthogy az elnök állandóan az esküdtek közt lesz. (L. a 14. §. indokolásánál). A 14. §-hoz. 1. A javaslat 14. §-a az elnöki fejtegetést tárgyalja. E fejtegetés jogosultsága és tartalma tekintetében úgy az irodalomban, mint a törvényhozás terén nagyon eltérő felfogások jutottak érvényre. Az angol elnök resumóje, mint ismeretes, a jogkérdéseken messze túlmenően a bizonyítás anyagára is kiterjed ; ellenben Franciaországban a resumót teljesen megszüntették. E javaslat azokból az okokból, amelyek a Bp. alkotásánál irányadók voltak, a kontinens legtöbb államában elfogadott s a Bp.-ban is érvényre juttatott rendszert kívánja fenntartani. Eszerint az elnök fejtegetésében kiterjeszkedik azokra a jogi kérdésekre, amelyeket az esküdteknek megoldaniok és azokra a törvényekre, amelyeket alkalmazniuk kell, úgyszintén azokra a szempontokra, amelyek a törvényeknek a vád tárgyává tett bűncselekményekre való alkalmazásánál irányadók ; nem szabad véleményt nyilvánítania sem a bizonyítás eredményéről, sem a bizonyítékok mórlegeléséről. 2. Eltér azonban a javaslat a Bp. ide vonatkozó 363. íi-ától annyiban, hogy az elnök a kitanítást nem egyszerre adja meg az összes kérdésekre, hanem a kérdések feltevésének sorrendjében egyenkint magyaráz meg feltevése előtt minden kérdést, hacsak célszerűbbnek nem tartja, hogy fejtegetésében több kérdést összefoglaljon. Ez a rendelkezés a javaslat rendszerének egyik legértékesebb eredménye, mert az esküdteknek bonyolult ügyekben jelentékenyen megkönnyíti a jogkérdés lelkiismeretes megoldását. Ebben az irányban jó szolgálatot fog tenni az 1. §. új rendelkezése is ; de ha azt a bíróság nem alkalmazza, bonyolult ügyekben csak az elnöki fejtegetésnek itt kontemplált több részre osztásával lehet azt elérni, hogy az esküdtek a reájuk váró nehéz jogi feladatokat teljesen átértsék és megoldani tudják ; mert könnyű belátni, hogy pl. 3—4 bűncselekmény anyagi halmazata esetében — amikor az egyes cselekményekre nemcsak főkérdést, hanem kisegítő főkor déseket és mellékkérdéseket is feltettek, — az esküdtek egy minden kérdést összefoglaló kitanítás után nem lesznek tisztában a jogkérdéseknek azzal a tömegével, amelyet meg kell oldaniok. Egy-egy — bárha nehéz — kérdés felől sokkal könnyeb ien nyernek megfelelő tájékozást. Önként érthető emellett a javaslatnak az a további rendelkezése, hogy az elnök egyszerre több kérdést is felolvastathat és fejtegethet ; nyilvánvaló, hogy sok esetben több kérdés oly szorosan összefügg egymással, hogy azokat a fejtegetésnél sem lehet célszerűen összekapcsolni. Hogy az elnök mikor éljen ezzel a joggal, azt a javaslat nem határozza meg ; efelől az elnöknek kell egyrészt az eset körülményeinek figyelembe vételével, másrészt az esküdtszék személyi összetételére való tekintettel döntenie. 3. Az elnök kitanító feladata a kérdés felolvasása után végzett fejtegetéssel nem ér véget; a javaslat rendszerének figyelemreméltó előnye, hogy bármely esküdt a tanácskozás során újabb felvilágosítást is kérhet, amelyet az elnök megadni köteles. 4. A iavaslat átveszi a Bp. 363. §-ából azt a szabályt, hogy az elnök fejtegetését senki sem szakithatja félbe ós amiatt senki sem szólalhat fel. Ezt a rendelkezést egyfelől a bíróság tekintélyének komoly érdeke kívánja,