Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.
Irományszámok - 1910-786
64 786. szám. IV. A tervezett reform kerete és lényeges rendelkezései. A most előterjesztett törvényjavaslat a fentebbiekben vázolt hiányok orvoslására szorítkozik s a kifejtett elvi alapokon mozog. Azok a lényeges változtatások, amelyeket a bűnvádi perrendtartáson ehhez képest eszközölni kíván, a következők : 1. Minden az esküdtekhez intézett kérdés két elkülönített részből, ténykérdésből és jogkérdésből áll. (4. és köv. §-ok.) Az elkülönítéssel a kérdések egyszerűbbek lesznek ; laikus férfiak azokat könnyebben megértik; a kir. Kúria érdemleges felülvizsgálati jogának érvényesítése pedig gyakorlatilag lehetővé válik. Elvileg és a bűnvádi perrendtartás 437. §-ának rendelkezése szerint ugyanis — amint fentebb már érintettem — a Kúria anyagi semmiségi okok alapján éppen úgy felülvizsgálhatja az esküdtbíróság, mint a szakbíróság ítéletét. A Kúria ezt a jogát olyan esetekben, amikor a verdikt marasztaló, eddig is gyakorolta ; bűncselekmény hiánya címén több alkalommal felmentette azt a vádlottat, akit az esküdtek verdiktje és az alsóbb bíróság bűnösnek mondtak ki.. Nemleges verdikt esetében azonban, minthogy a Kúria a 437. §. szerint határozatát azokra a tényekre köteles alapítani, amelyeket az esküdbíróság megállapított, a tény- ós jogkérdést egyaránt felölelő nemleges verdikt esetében pedig ténymegállapítás egyátalában nem volt : a Kúriának ily esetekben gyakorlatilag nem volt mód]a arra sem, hogy nyilvánvaló jogi tévedéseket helyrehozzon. Ha a bíróság a ténykérdést ós a jogkérdést elkülönítve teszi fel s az esküdtek a ténykérdésre igennel felelnek, a jogkérdést pedig helytelenül oldják meg: lesz megfelelő ténymegállapítás; tehát a 'Kúria gyakorlatilag élhet azzal a joggal, amelyet számára a bűnvádi perrendtartás 437. §-a eddig elvileg biztosított s a jogkérdés helytelen megoldását megsemmisítve, a törvénynek megfelelő érdemleges ítéletet hozhat. 2. A vádlott elmebetegsége vagy eltűrjenek egyéb rendellenes állapota felöl az esküdtekké* kérdés/ intézni nem szabad. (9. §.) Ezzel a változtatással megszűnik az esküdtekre nézve szinte legyőzhetetlen ama feladat, hogy az elmebetegség alapos psychiatriai készültséget igénylő kórdósét vagy a közveszélyessóg nehéz problémáját eldöntsék ; az igazságszolgáltatás pedig elkerüli azt a sok helytelen s a jogérzetet bántó ítéletet, amely ennek a kérdésnek téves megoldásából származott Ezt a kérdést annál inkább ki kell vonni az esküdtek jogköréből, mert a büntetőjogi reformtörekvések mai állása mellett előreláthatólag a magyar büntetőjognak is számolnia kell az elmebetegség és az egészséges elmeállapot közt megállapítható külömböző úgynevezett szellemi határközi állapotokkal, a rendellenes elmeállapotok egész sorozatával, amelynek megállapításához különös szakképzettség szükséges. 3. Az esküdtek tanácskozását az esküdtbíróság elnöke vezeti; viszont a büntető ítélet meghozatalában két esküdt 'útján az esküdtek is részt vesznek. (13 — 20. §-ok.) E módosítások az esküdtbíráskodás fogyatkozásainak egyik lényeges okát, az esküdtek és a szakbírák funkcióinak merev elválasztását kívánják megszüntetni. a) A mai rendszer szerint ugyanis az esküdtek tanácskozásánál, amelyből minden szakbíró ki van zárva, nincs hivatott vezető, aki a kérdések esetleg nagyobb tömegében az esküdteket tárgyilagosan eligazítaná ; egyes, az átlagnál nagyobb készültséggel rendelkező esküdtek ellenben szertelen befolyáshoz jutnak, amelyet módjukban áll minden ellenőrzés nélkül rosszhiszeműen is kihasználni.
