Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.

Irományszámok - 1910-833

622 §33. szám. 833. szám. (51, ülés, 905. jegyzőkönyvi pont.) A főrendiház pénzügyi bizottságának jelentése az 1914. év első felében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat tárgyában. A törvényhozás abból a czélból, hogy az állami költségvetés összeállítására és letárgyalására az illető számadási év kezdete előtt mindenkor kellő idő álljon rendelkezésére, megalkotta az 1913. évi XXVI-ik törvényczikket, a mely szerint az állami költségvetési év 1914. július hó 1-től kezdve minden év július hó 1-ótől a következő év június hó 30-áig terjed. E törvény folyománya a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat, mert az 1914. év első felét magában toglaló átmeneti időszakra törvényes intézkedésről kellett gondoskodni, mely az államháztartásnak ebben a félévben való ellátását biztositja. Ez a körülmény indította a kormányt az 1914. óv első felében viselendő közterhek és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat előterjesztésére, melyet a képviselőház el is fogadott, mindössze azzal a módosítással, hogy az eredeti törvényjavaslat 6-ik és 7-ik §-ai közé 7. §. gyanánt a következő szakaszt illesztette: »7. §. Az 1914 év első felére eső közösügyi kiadásokból a magyar szent korona országait illető összegek gyanánt a Rendes kiadások IV. fejezete és az Átmeneti ldadások I. fejezete alatt előirányzott összegek csak annyiban használhatók fel, a mennyiben azok az 1867. éviXII. t.-cz. 40. §-a értelmében a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok által az 1914. óv első telére megállapítandó közös költségvetésből a magyar szent korona országaira eső részt meg nem haladják.« — Ilyformán a képviselőház által elfogadott törvényjavaslat szövege nem 13, hanem 14 szakaszból áll. A törvényjavaslat által a kormány felhatalmazást akar nyerni arra, hogy a fentemlitett félév alatt államháztartásunk ellátását az 1913. évre meghozott költségvetési törvény keretében eszközölhesse, természetesen úgy, hogy az 1913. évi költségvetés egyes tételeinek, illetve az azokban előirányzott összegeknek csak fele használtassék fel. Természetes azonban, hogy amint azt a pénzügyminister úr indokolásából is kiemelhetjük, lehetetlen lenne e félévi átmeneti időtartam alatt kizárólag a fent-