Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.

Irományszámok - 1910-826

826. szám. 567 7. §. A temetkezési segély a halálozást követő napon fizetendő ki és pedig az elhalt alkalmazott házastársának, ilyennek nem létében örököseinek. Ha az alkalmazott eltemetéséről mások gondoskodtak, az illetőknek a közalapokat kivéve, a temetkezési segély erejéig a temetés tényleges költségei megtérítendők. Ha az elhalt alkalmazottnak hozzátartozói nincsenek, az elhalt alkalmazottnak a temetési segély erejéig való eltemetéséről maga a vizi társulat (öbölzet) illetőleg munkáltató (munkátvezető) hivatal gondoskodhatik. 8. §. A 2. § 1—5. pontjaiban megállapított segélyezés helyett köz- vagy nyilvánossági jellegű kórházakban való ápolást is lehet nyújtani és pedig: a) nőtlennek, illetőleg hajadonnak vagy olyannak, a ki otthon kielégítő ápolásban nem részesülhet, valamint más vidékről valónak, ki betegsége miatt családjához el nem szállítható, úgyszintén a kórházi ápolásra kötelezett ragályos betegnek feltétlenül; b) nősnek, illetőleg férjesnek vagy olyannak, ki szüleivel, vagy családjának valamely tagjával egy háztartásban él, vagy más körülményei között kielégítő házi ápolásban részesülhet, csakis akkor, ha az alkalmazott a kórházi ápolásba beleegyezik, vagy ha a betegség ragadós, vagy olyan természetű, hogy az kórházban való ápolást tesz szükségessé, vagy végül, ha az otthon ápolt beteg az orvos utasításának nem tesz eleget és ezzel felgyógyulását késlelteti, A kórházi ingyen ápolás ós ellátás alatt a betegnek a kórházba váló ingyen beszállítása is értendő. 9. §. A köz- vagy nyilvánossági jellegű kórházakban, valamint az egyetemi klinikákon és az országos bábakópezdékben közápolásban részesültek ápolási és ellátási költségei a segélyezésre kötelezett vizi társulatot (öbölzetet) illetőleg munkáltató (munkátvezető) hivatalt, a mennyiben az ápoltnak a közkórházi ingyenes ápolásra és ellálásra egyébként törvényszerű igénye nem lenne, a legutolsó osztály szerint négy hét tartamára terhelik ; ezen időn túl a 2. §. 1—4 pontjaiban megállapított segélyezések helyett a kórházba utalt alkalmazottnak nyújtott kórházi ápolás és ellátás esetében a kórházi ápolás további tartama alatt, legfeljebb azonban a megbetegedés első napjától számított húsz hétig csupán az alkalmazott részére házi ápolás esetén járó táppénz fizetendő a kórháznak. Ha a kórházba utalt beteg alkalmazottnak — vele alkalmaztatásának helyén egy háztartásban élő — oly családtagjai vannak, kiket addig kére setéből tartott fenn, ez esetben arra az időre, a mi g a kórházi ápolás tart, a kórházban való ingyen ellátáson leiül még az alkalmazott részére házi ápolás esetén járó táppénz fele is kifizetendő e családtagok részére. A kórházból kikerült ós nem a kórház székhelyén lakó alkalmazottakat legfeljebb egy heti táppénz erejéig utazási költséggel kell ellátni.