Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.

Irományszámok - 1910-823

823. szám. 543 megfelelő szakerők neveléséről, mi mellett a más státusbeliek kinevezése egyben rontaná a ministeriumok előléptetési viszonyait. Ekképpen az állami számvevőszéknek magának kell biztosítania érdemes tisztviselői számára a méltányos előmenetelt. Figyelmet igényel még, hogy az állami számvevőszék személyzetét időnkint kiegésziteni csak a ministeriumnak és egyéb kormányhatóságok kebeléből, már némi látkörrel és gyakorlottsággal bíró tisztviselők kinevezésével lehet, mert az állami számvevőszéknél — hivatása természetét ós fontosságát tekintve — egészen kezdő állások, a minők a gyakornoki és a XI. fizetési osztálybeli állások, rendszeresítve nincsenek és nem is rendszeresithetők. Ha már most azok, a kikkel az állami számvevőszék személyzetét kiegésziteni kénytelen, az állami számvevőszéknél — az itteni szolgálat nehézségei mellett — még annyi haladásra sem számithatnak, mint a közigazgatás körében, a melynek szervei, úgy nem fogják ambiczionálni az állami számvevőszékhez való kinevezésüket ; ha pedig kineveztetvén, megcsalódtak, meg fog csappanni munkakedvük, nagy hátrányára a szolgálatnak ós jelesül az ellenőrzés hatályosságának. Ez is amellett szól, hogy a mellókjavadalmak nélkül szűkölködő állami számvevőszéki tisztviselők előléptetésének kilátásai lehetőleg ne legyenek mostohábbak, mint a ministeriumokban a fogalmazási személyzet haladásának esélyei, bár ez tartósan el nem érhető, mert az állami számvevőszék a kis statusok közé tartozván, időnkint mindig osztozni kénytelen ezeknek sorsában, t. i. az aránylag mostohább előmenetelben. A törvényjavaslat ezekkel a tekintetekkel, a mennyire az ország pénzügyi helyzete ez idő szerint megengedi, számot vetni kivan akkor, a mikor az állami számvevőszék fogalmazási tisztviselőinek egészben véve ötvenhétben megállapítandó létszámát úgy osztja meg az egyes fizetési osztályok között, hogy abból az V. fizetési osztályra négy, a VI. fizetési osztályra hét, a VII. fizetési osztályra tizenkettő és a VIII. fizetési osztályra tizennyolcz állás esik, a mihez még a költségvetés szerint a IX. és a X. fizetési osztályban egyenlő megosztással együttvéve tizenhat állás járul. Ezzel a szervezéssel és rendezéssel előreláthatóan lehetővé válik, hogy az állami számvevőszéknél alkalmazott, főiskolai képzettséggel biró tisztviselők a VII. fizetési osztályt legalább 20—25 évi állami szolgálat után, vagyis oly időben elérhessék, a mikor a ministeriumokban a fogalmazási tisztviselők nagy része már a VI. és V. fizetési osztályba is feljutott. Másutt, pl. Ausztriában, köztudomás szerint, körülbelül 15 év alatt jutnak bele a fogalmazási tisztviselők az ott jobban javadalmazott VII. fizetési osztályba. Az ide vonatkozó határozmányok a törvényjavaslat 2. §-ába vannak felvéve. Az új szervezet életbeléptetésének módozatai és hozzávetőleges költségei. A törvénynek az állami számvevőszék nevére és az állami számvevőszéknél rendszeresített állások új elnevezésére vonatkozó határozm anyai azonnal hatályba lépnének. Ellenben az új állások szervezése az ország pénz; gyi helyzetére való tekintettel, két évre felosztva hajtatnék végre. Az V. fizetési osztályban egy új »legfőbb állami számvevőszéki tanácsosi« állásnak, továbbá a VI. fizetési osztályban egy új »legfőbb állami számvevőszéki osztálytanácsosi« állásnak, valamint a VII. fizetési osztályban három